Századok – 1982
Közlemények - J. Nagy László: Gazdaság és társadalom a gyarmati Algériában 301/II
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A GYARMATI ALGÉRIÁBAN 319 tus gyenge volt, és azért küzdött, hogy az osztállyá válásának útját eltorlaszoló gyarmati rendszert lerombolja. Ezért a társadalmi osztállyá válás küzdelmes útja és a nemzetté válásért folytatott harc egybefonódott. A gyarmati Algéria gazdasági és társadalmi szerkezetének kialakulása, amint azt az előzőekben bemutattuk, a két világháború közötti időszakra esik. Lényeget nem érintő változások történtek a második világháború után is, azok azonban esek elmélyítették a gyarmati rendszer válságát. A gyarmati rendszer válsága, a második világháború utáni helyzet A második világháború éveiben, Franciaország katonai veresége és az ország egy részének megszállása után a francia—algériai gazdasági kapcsolatok a mélypontra zuhantak. A gyarmat kiszakadt természetes gazdasági környezetéből, és az évszázados gyarmati függésből eredően képtelen volt önálló gazdasági életre berendezkedni. Termékeinek felvevő piaca jelentősen leszűkült, a gazdasági élet normális működéséhez szükséges import termékek beszerzését nem tudta biztosítani: hiánycikk lett a műtrágya, az üzemanyag, a gépalkatrészek, luxuscikknek minősültek a leghétköznapibb fogyasztási cikkek, a textília, a konyhai edények stb. 1942-43-ban az időjárás is kedvezőtlenül alakult, s ez az adott körülmények között hatványozottan járult hozzá a terméscsökkenéshez. A zöldségfélék termése 20%-kal, a burgonyáé 50%-kal csökkent, de ennél is jelentősebb volt a gabona és bortermés csökkenése:5 7 Év gabona bor 1939 24 800 000 t 17 900 000 hl 1945 8 500 000 t 8 300 000 hl Ez a kritikus gazdasági helyzet, amelynek éles szociális és politikai feszültség lett a következménye, számos gazdasági fejlesztési tervet hívott életre francia kormánykörökben. E tervek a gyarmat iparosítására vonatkoztak. Az ipari termelés növekedése Algériában az 1950-es években a korábbi időszakhoz képest határozottan megállapítható. A gyarmat össztermékének értéke 1955-ben 600 milliárd frank volt, s ebből 400 milliárdot a nem mezőgazdasági szektor állított elő. Ezen belül 300 milliárdot 15 ezer - szinte kizárólag európaiak tulajdonában levő — tőkés vállalat termelt. A 100 ezer algériai kis- és kézművesipari vállalat termelési értéke nagyon szerény volt: 10%-a a nem mezőgazdasági szektor által termelt értéknek.58 Ezen ipari fejlődés mögött azonban nem állt olyan minőségi változás, amely megváltoztatta volna a gyarmat gazdasági szerkezetét, éa a korábbi időszaknál jelentősebb mértékben elégítette volna ki a szükségleteket. Algéria a második világháború után is változatlanul a francia s 1 P. Fontaneau: L'évolution de la situation économique en Algérie (1946-1953). Revue d'économie politique, 1954. 2. sz. 177. 5 'R. Barbé: Les classes sociales en Algérie. Économie et Politique, 1959. 10. sz. 39-40.
