Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
268 KOROM MIHÁLY A választást lebonyolító szerv tisztázása után Makón a működő pártok képviselőiből egy Jelölő bizottságot" alakítottak, amely a képviselőtestületet pótló bizottság számára javasolta, hogy a 12 helyből az MKP listáján 5, közte Könyves-Kolonics József, a NPP-én 3, benne Erdei Ferenc, a Kossuth Pártén 2 és az SZDP-én is 2 küldöttet válasszon. Kisgazdapárt ekkor még nem működött a városban, képviselőt ezért nem is jelölhetett. A bizottság a javaslatokat hosszú vita után elenyésző ellenszavazattal elfogadta, és úgy döntött, hogy népgyűlésen hozza a város lakosságának a tudomására „abból a célból, hogy a népképviseleti elv ilyen formában érvényesüljön".6 5 Ez a megfogalmazás egyébként azt jelentette, hogy a népgyűlés közfelkiáltással megerősítette a bizottság határozatát. Bizonyos változást azonban eredményezett a makói népgyűlés. Ugyanis itt Makó polgári városparancsnokát, Könyves-Kolonics Józsefet és dr. Erdei Ferencet pártállásától függetlenül úgy választották meg, mint az egész város küldöttét, nem pedig mint valamely pártot vagy réteget képviselőt.6 6 Ez a város megnyilvánuló tiszteletén kívül az előbbi számára azt is jelentette, hogy pártonkívüli lévén nem kellett tovább az MKP listáján szerepelnie. Valóban a továbbiakban Könyves-Kolonics pártonkívüliként szerepeltette magát. Végső soron a párttagságuk szerint tehát Makó város 4 MKP, 3 NPP, 2 Kossuth párti, 2 SZDP és 1 pártonkívüli képviselőt küldött Debrecenbe. A Kossuth pártiak később a NPP-hez csatlakoztak. Szegeden, Dél-Magyarország fővárosában az ideiglenes nemzetgyűlési választásokat december 16-án folytatták le. Itt központi megbízottként dr. Balogh István és Révai József tevékenykedett. E városban is a NB volt a letéteményese a küldöttek megválasztásának, de eltérően Debrecentől és több környéki várostól, itt a NB népgyűlésen véglegesítette határozatát. Ezzel a formával és móddal azok közé a helységek közé tartozott, amelyek a felszabadult területek új politikai viszonyait legjobban kifejező és annak legjobban megfelelő szervezetre, a NB-ra való támaszkodáson túl, a demokratikus lehetőségek maximumát is kihasználták a népgyűlés formájában képviselőik megválasztásához. December 16-án Szegeden előbb a NB ülésezett, amely a bizottság elnökének, dr. Baloghnak a javaslatára elhatározta, hogy a városnak juttatott 25 képviselői helyet a következőként osztja fel a különböző pártok, szervezetek stb. között: pártállástól függetlenül 3 kiemelt tiszteletbeli mandátum legyen, melyekre a szegedi (csanádi) püspököt, dr. Hamvas Endrét, Rákosi Mátyást, a „MKP vezetőjét" és Purjesz Béla egyetemi tanárt választják meg. A fennmaradt 22 helyből pedig 5—5-öt a FKP és az MKP, 4-et a szakszervezetek, 3-3-at a NPP és az SZDP, továbbá 2-őt a PDP (itt még Demokratikus Polgári Párt) kapjon.6 7 A szegedi NB még ugyanazon a napon népgyűlést is hívott össze, hogy javaslatait a lakossággal is jóváhagyhassa. Határozatát azonban nem tudta a NB maradéktalanul a nagygyűlés elé vinni, mert a helyi püspök nem volt hajlandó képviselőséget vállalni.68 Helyére a NB elnökének manőverezése folytán egyszerűen FKP-i tagot ültettek. Ennek 65 Uo. 299. 6 6 Makó az elsó' felszabadult magyar város. Kossuth. 1969. 265. 67 A Szegedi Nemzeti Bizottság 1944. XII. 16-i ülésének jegyzó'könyve. Közli: Válogatott dokumentumok Csongrád vármegye munkásmozgalmának történetébó'l. 1944-1945. Szeged, 1970. 130. 68 Dr. Balogh István írásbeli válasza a szerző' kérdéseire.
