Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 269 eredményeként a népgyűlés elé terjesztett javaslatban végül is 6—6 MKP és FKP-i, 4 szakszervezeti, 3-3 SZDP és NPP-i, 2 PDP-i és 1 egyelőre pártonkívüli jelölt szerepelt.6 9 Utóbbi a szegedi egyetem tanára, rövididő múlvaa PDP-ba lépett be.70 Az így felosztott helyekre az egyes pártok, illetve a szakszervezet külön-külön jelöltek azonnal megbízottakat. A szegedi nagygyűlésnek a megmaradt beszámolók szerint van egy-két figyelemre méltó vonása. A NB és a népgyűlés egyértelműen és határozottan állást foglalt mindenfajta jogfolytonosság ellen, és a MNFF programjának a megvalósítását követelte! A gyűlés elnöke, Balogh István megnyitó beszédében előbb arról szólt, hogy mi tette lehetővé az ország egy részének felszabadulását követően a kibontakozást, „az, hogy közös frontba egyesültünk,... Mindenütt megalakultak a Nemzeti Bizottságok, és nincs párt, amely ki merne állni anélkül, hogy öntudatosan be ne jelentené: a Magyar Függetlenségi Fronthoz csatlakozott és harcolni kész, amíg meg nem valósult a közös program minden pontja". Majd továbbiakban leszögezte; „Nincs államfő, nincs központi kormány, nincs jogfolytonosság.. Az ősforrás most a nemzet, maga a nép.'"1 2 (Aláhúzás — K. M.). Ezután felolvasták az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának a felhívását, majd az ekkorára kialakított 25-ös listát a megválasztandókról, amelyet a résztvevő 1200—1500 ember nagy lelkesedéssel, kézfelemeléssel szavazott meg.7 3 A nagygyűlésen a szavazás után, mintegy útravalóul Révai József foglalta össze beszédében a kialakult helyzetet és a megválasztott képviselők, de az egész ország előtt is álló feladatokat, programpontokat. Ugyancsak abból indult ki, hogy mi tette lehetővé, minek köszönhető a megkezdett országmentő tevékenység. „Az orosz hadsereg legelsősorban" — adja vissza szavait a korabeli újságbeszámoló. — ,A Vörös Hadsereg nem úgy jött, mint szövetséges országba, mégis tény, hogy az orosz hadsereg tette könnyebbé a magyar nép számára a függetlenség és szabadság kivívásának útját. Az orosz hadsereg azonban helyettünk nem végzi el az országépítés munkáját. Lehetővé tette, hogy mi is cselekedjünk. Az orosz hadsereg mellett ezt annak köszönhetjük, hogy megkezdődtek szerte az országban a demokratikus erők összefogására irányuló törekvések . . . megteremtettük Szegeden a MNFF-ot, bebizonyítottuk, hogy vannak itt olyan erők, amelyekre a nép rábízhatja a sorsát. Bebizonyítottuk, hogy a magyar nép megérett arra, hogy kezébe vegye sorsa intézését." Ezek után a MKP küldötte sorba vette az akcióprogram legfontosabb pontjait, majd a következőkre kérte a nagygyűlést: „Azt javaslom, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés kiküldötteinek adjuk innen a megbízást, hogy lépjenek fel ott a nép képviselete előtt a MNFF programjához híven, a MNFF eszméit képviseljék."7 4 Azt, hogy a képviselők megbízásakor feladatukat az MKP, az egész MNFF akcióprogramjára vonatkozóan határozták meg, azért tartjuk szükségesnek nyomatékosan hangsúlyozni, mert az Ideiglenes Nemzetgyűlés feladatát illetően rögtön a létrehozása utáni napokban a jobboldali és a népi erők között éles vita bontakozott ki. A jobboldal a Nemzetgyűlés feladatát "Dél-Magyarország, 1944. XII. 19. 1. (Beszámoló a XII. hó 16-i szegedi képviselőválasztási nagygyűlésről.) 70 Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. I. dok. 178. 71 Tombácz Imre ésAgócsiJ. 1964-es visszaemlékezése. MR. A. D/2300/2., és Dél-Magyarország, 1944. XII. 31. 3. 7 2 Dél-Magyarország, 1944. XII. 19. 1. 7 3 Agócsi J. és Farkas István i. visszaemlékezései. 74 Dél-Magyarország, 1944. XII. hó 19. 1.
