Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 263 hogy Nyíregyháza város képviseletében kettő, a vármegye, illetve a környék képviseletében három küldött delegáltassék,"4 1 (Aláhúzás - K. M.) E javaslatokat a NB magáévá tette, de a képviselőket ezen az ülesen nem választották meg. Arra csak két nap múlva, december 19-én került sor. A megyei NB 19-i ülésén azután megválasztották a város 2 és a megye 3 nemzetgyűlési küldöttét. Mégpedig: 1 MKP, 1 SZDP-i, 1 FKP-i, 1 parasztszövetségi képviselőt és 1 -et szakszervezeti tagként az iparosok és kereskedők csoportjából. A két utóbbi pártállása később így alakult; a Parasztszövetség képviselője, aki egyébként vidékről, nem Nyíregyházáról való volt, a NPP-nak lett a tagja, az utóbbi pedig szakszervezeti küldöttként jegyezte fel magát a nemzetgyűlés adattárába,42 de végül az SZDP-be lépett be. A nemzetgyűlési választás következő helysége e vidéken a volt Bereg megyei Vásárosnamény, ahová azonban az INgy. EB megbízottai közül csak egyedül a kommunista Tariska István ment. 18-i megérkezése után azonnal felvette a kapcsolatot a különböző demokratikus pártpolitikai irányzatokat képviselő személyekkel, és rövid tanácskozás után megalakították a községi NB-ot. A NB magáévá tette a választási tervet, személyi javaslatot alakított ki, és a Közigazgatási Intéző Bizottság segítségével még ugyanaz nap délutánjára népgyűlést is hívtak össze a választás megejtésére. A népgyűlésen, az értekezlet jegyzőkönyve szerint „dr. Tariska István, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának kiküldöttje ismertette az előkészítő bizottság munkatervét, és kérte a népgyűlést, hogy jelöltjeiket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldjék be". A NB ajánlatának megfelelően képviselőnek Gábor József kommunista közgazdászt, az Ideiglenes Kormány későbbi miniszterét, valamint a helyi, közigazgatási biztost mint pártonkívülit meg is választották.4 3 Utóbbi ténylegesen kisgazdapárti politikát támogató, Erőss János köréhez tartozó orvos volt, aki a Nemzetgyűlés debreceni ülésén ugyan még pártonkívüliként szerepelt,4 4 de később hivatalosan is a FKP tagjaként vett részt ott.4 5 Vásárosnaményból az EB megbízottja 19-én továbbutazott Mátészalkára, a csonka Szatmár megye központjába. Itt ugyan nem volt a közigazgatást is kézben tartó új népi bizottság és MKP szervezet, de működött már egy erős FKP és az SZDP is. Tariska István nyomban tájékozódott az általa ismert helyi politikai és közigazgatási vezetőknél: „milyen demokratikus pártok működnek Mátészalkán, kik a vezetők, mikorra lehet összehívni a népgyűlést? Mátészalka ugyanis két képviselőt küldhet az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe" — emlékezett vissza az egyik későbbi nemzetgyűlési képviselő.4 6 41 Ld. e „Szabolcs vármegyei Nemzeti Bizottság" alakuló ülésének jegyzó'könyvét. Megjelent Szabolcs-Szatmári Szemle 3. sz. 1965. december. 103-104. 42 Ld. a Szabolcs vármegyei Nemzeti Bizottság 1944. december 19-i ülésének jegyzőkönyvét. Megjelent Szabolcs Szatmári Szemle, V. évf. 2. sz. 1970. május. 79. Továbbá: uo. V. évf. 1. sz. 1970. február. 30-31. (Hársfalvi Péter: Képviselőink az Ideiglenes Nemzetgyűlésben) és Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. I. dok. 173-180. 4 3 Gyarmathy Zsigmond: Szabolcs-Szatmár beregi részének első napjai a katonai felszabadulás után. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1970. 3. sz. 71 -72. Ui. idézi szerző szinte teljes egészében a Nemzeti Bizottság megalakulásáról és a népgyűlési választásról szóló, 1944. december 18-án kelt jegyzőkönyvet is. Ld. még: Találkozás Bereggel. Vásárosnamény, 1978. 257-258. 44 Paál-Radó: A debreceni. .. 20. 4 5 Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. I. dok. 177. 4 6 Kelet-Magyarország. 1970. április 1. (Pallai János: Mátészalkát képviselte az Ideiglenes Nemzetgyűlésben c. cikke Széles Elemérről.) 5*
