Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
264 KOROM MIHÁLY Mátészalkán az egymással rivalizáló, már működő két párttal nem lehetett megalakítani a nemzeti bizottságot. Ezért a választások levezetésére a pártközi tárgyalások eredményeként létrehoztak egy jelölő bizottságot, amely még a szóban forgó napon népgyűlést hívott össze. A jelölő bizottság azonban nem tudott megegyezésre jutni a két helyre javasolandó személyekben. A FKP mindkét képviselői helyet körömszabadtáig saját emberével akarta betölteni. Ezt azonban a szociáldemokraták nem fogadták el. Végül is a központi megbízott, hogy a sikertelenséget elkerülje, kompromisszumos javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy az EB utólagos jóváhagyása megszerzésének reményében válasszon Mátészalka 3 küldöttet. így a népgyűlésnek két kisgazdapárti és egy szociáldemokrata jelöltet ajánlottak, s az mind 3-at meg is választotta a község nemzetgyűlési képviselőjének.4 7 Mátészalkán is, de az egész Szatmárban is a nemzeti bizottságok létrehozása csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülésszaka után, 1945. januárjában indult meg. Január 8-án jött létre a mátészalkai NB a fenti kép két párt részvételével, majd 1945. február 5-én a MKP helyi szervezete is megteremtődött.4 8 Az említett 3 helyen lefolytatott választások eredményeként Szabolcs-Szatmár megye összesen 10 képviselőt küldött az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Pártpolitikai szervezetük szerint 2 MKP, 3 SZDP, 4 a FKP és 1 NPP-i küldöttet. Békés vármegyében, miután a politikai élet a járásokat és falvakat is nézve itt volt a legerősebb, már eleve több helyen terveztek nemzetgyűlési választásokat, mint más hasonló nagyságú megyékben. Mégpedig 7 városban, illetve községben. Ez viszont azt is jelentette, hogy a választások lebonyolításában több megbízott csoportnak kellett részt vennie, hogy néhány nap alatt megválaszthatok legyenek a küldöttek. Békéscsabán, Endrődön és Gyomán Gyöngyösi János és Szobek András voltak a megbízottak. Békéscsabán december 17-én került sor a pártközi megbeszélések eredményeként előbb a nemzeti bizottság létrehozására, majd a NB által kidolgozott javaslat alapján a város 12 nemzetgyűlési képviselőjének a megválasztására. A küldöttek összetétele a következő lett: 3 MKP, 3 FKP-i, 2 SZDP, 2 szakszervezeti és 2 pártonkívüli megbízott.49 Endrődön és Gyomán is hasonlóan oldották meg a fenti küldöttek feladatukat. Előbb a pártok közötti megállapodás alapján NB-ot alakítottak, majd népgyűlésen képviselőket választottak. „A választások nyilvános nagygyűlésen, a nemzeti bizottságok javaslata alapján, közfelkiáltással történtek" — írja az egész választási munkájáról a már idézett Szobek András.5 0 így Endrődön 1 kommunista, 1 FKP-i és 1 szakszervezeti tag képviselőt választottak.5 1 Gyomáról pedig 2 MKP és 1 FKP-i követet küldtek Debrecenbe. „Az illetőket pártjuk jelölte ki — emlékszik vissza a helyi MKP szervezet egyik vezetője, Győri 47 Uo. és Sipos Levente: A Szabolcs és Szatmár megyei nemzeti bizottságok és önkormányzati testületek összetétele. II. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1971. 2. sz. 89-90. Továbbá, Dr. Tariska István 1974. február 7-i szóbeli közlése a szerzó'nek. 48 Sipos Levente: A Szabolcs és . . . i. h. 90. és köv. oldalak, valamint Kelet-Magyarország. 1969. X. hó 22. 3. 49 PI Arch. H-sz-154. Szobek András 1969. július 25-i visszaemlékezése és Paál-Radó: A debreceni ... 23. továbbá, Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. I. dok. 173-180. 50 Párttörténeti Közlemények. 1961. augusztus 3. sz. 192. "Szarvas járás-város szabad negyedszázada. 1945-1970. Kiadja Hazafias Népfront. 312. (Borbély Sándor-Márton Gábor-Pároczai Gergely: Endró'd felszabadulás utáni 25 évének története.)
