Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
262 KOROM MIHÁLY ról. A feladat az volt, hogy a megbízottak „a Vörös Hadsereg által rendelkezésre bocsátott teherautókon járjanak be meghatározott útvonalat, és az útba eső nagyobb helységekben a már működő Nemzeti Bizottságok ülésein, ahol azok már megalakultak, vagy a NB rögtönzött megalakításával egybekötve, válasszák meg a képviselőket. A képviselők száma vagy a lakosság számához viszonyított aránya nem volt szorosan meghatározva sem pártok szerint, sem a pártok és a szakszervezeti — vagy szakmai szervezeti, illetőleg pártonkívüli arányban. A »választási biztosok« lehetőleg olyan városokat és falvakat választottak és kaptak bejárandó területként, amelyhez mozgalmi kapcsolataik fűzték, vagy legalább megközelítőleg ismerték az illető helyek politikai életét. .. Én, régi kapcsolataim miatt, Szabolcs és Szatmár megyét választottam magamnak, mivel Nyíregyháza, a Márciusi Front időszakában az én agitációs területem volt,... Nyíregyházán kívül Vásárosnaményba, Mátészalkára és Kisvárdára sikerült elutaznom".4 0 Választásokat azonban a dokumentumok tanúsága szerint Szabolcs-Szatmárban csak 3 helyen sikerült tartani: Nyíregyházán, Vásárosnaményban és Mátészalkán. Mégpedig mindhárom helyen más és más szervezeti keretek között. Kisvárdáról egyetlen dokumentum sem tesz említést. Elképzelhető, hogy a visszaemlékező volt választási megbízott átutazott e városon, de mivel nem talált semmilyen politikai pártot vagy valamilyen szervezetet, nem is kísérelte meg választások szervezését. Nevezett visszaemlékező a szerző személyes kérdéseire ennél többre már nem emlékezett Kisvárdával kapcsolatban. E városban 1944 december közepén még nem indult meg a politikai kibontakozás. Nyíregyházán az EB megbízottai december 17-én a NB létrehozásával kezdték meg a munkát. E szervező munka kapcsán a FKP agilis helyi vezetőjének, Szabolcs megye megbízott főispánjának sikerült kisgazdapárti jobboldali befolyás alá vonni a NB-ot. Ugyanis nemcsak a már működő demokratikus pártokból (MKP, SZDP, és FKP) és a szakszervezetekből hozták össze tagjait, hanem a fenti szervekkel azonos számú küldöttet adott a zömmel a FKP-ot támogató parasztszövetség, a gazdaszövetség, a kereskedők és az iparosok csoportja, valamint a pártonkívüli demokraták is. Az említett nyolc párt, szervezet, illetve csoport 3—3 küldöttéből állt össze a 24 tagú NB, és elnöke, az országban példa nélkül állóan, maga a kisgazdapárti főispán lett. Ugyanakkor a NB nem városi szervként jött létre, mint más helyeken, ahol a baloldali erőknek nagyobb befolyása volt, hanem azonnal „vármegyeiként" szervezték, ahol a FKP-nak és jobboldali megyei vezetésének volt nagyobb befolyása. Erőss János főispán e tevékenységéhez maximális segítséget kapott az EB másik, szintén kisgazdapárti vezető megbízottjától, Vásáry Istvántól. A „Szabolcs vármegyei Nemzeti Bizottság" alakuló ülésén Vásáry tájékoztatást adott a nemzetgyűlés eddigi előkészítő munkálatairól és a programról. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az előadó burkolt fogalmazásban ugyan, de részben a jogfolytonosság •bizonyos elemeit vette védelmébe, részben pedig a létrehozandó Ideiglenes Nemzetgyűlés feladatait próbálta minimálisnak beállítani. Hangoztatta, hogy a „nemzetgyűlésnek a feladata nem annyira közjogi módosítások, mint a közvetlen szükség szerint a fegyverszünet, valamint a béke előkészítése". Ezek mellett azonban egy szót sem szólt a demokratikus reformokra vonatkozó feladatokról. „Az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe a most alakult Nemzeti Bizottság választja a kiküldötteket, és - folytatódott tovább az INgy. EB megbízottjának tájékoztatója - javasolja, 4 0 Tanulmányok és források ... I. m. 119-121. Dr. Tariska István visszaemlékezése.
