Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
224 ERÉNYI TIBOR A lap híranyagának jelentős része természetesen a helyi eseményekre vonatkozik, így az 1902. március 9-i számból megtudjuk, hogy a március 2-i képviselőtestületi választások a szociáldemokrácia terjedéséről tanúskodnak.8 3 A cikk — jogosan — utal arra is, hogy az összes vidéki városok között Pécsett a legerősebbek a szociáldemokraták. Sok szó esik természetesen — tekintettel a Pécs környéki bányavidékre — a bányákat üzemeltető Dunagőzhajózási Társaságról. Míg Ullmann vezérigazgató évi fizetése 80 000 korona, addig a munkások — a kizsákmányolás következtében — 35—40 éves korukban öreg, elaggott embereknek látszanak.8 4 A burzsoázia, amelynek képviselői a hazaszeretetről beszélnek, kizsarolja a népet. „A pécsi piaci árak — aminők lettek — vetélkednek a budapesti piaci árakkal anélkül, hogy a nép keresetét itt még hasonlítani is lehetne a budapesti keresethez."8 5 Míg a megélhetés egyre nehezebbé válik, addig az uralkodó körök Ferenc József civillistájának felemelését és a hadsereg megerősítését tervezik. 1903. március 15-én ezek ellen a törekvések ellen népgyűlésen tiltakozik a város szociáldemokrata munkássága és - érdekes, ezekben az években természetes kapcsolat - a „független érzelmű" polgárság. A népgyűlést követően a résztvevők összetűznek a rendőrséggel.86 1903 szeptember-októberében általános sztrájk zajlik le a városban béremelésért, amelyet a munkások általában el is értek.8 7 A sztrájk további lendületet adott az agitációnak, melynek ütemét a munkáltatók igyekeztek korlátozni. Az 1903. május 24-i számból például arról kapunk hírt, hogy a Dunagőzhajózási Társaság üldözi azokat a bányászokat, akik tagjai a bánya- és kohómunkások alakulóban levő szakegyletének.8 8 A Munkás minden eszközzel igyekszik buzdítani a szervezkedést. 1903. november 22-én vezércikkben kezdeményezi a pécsi munkásotthon létrehozását, a gyűjtés megindítását. 1904. április 17-én Felhívást közöl a „Baranya, Somogy és Tolna területén dolgozó elvtársainkhoz" címmel arról, hogy májusban Pécsett kerületi értekezletet fognak rendezni, amelyen a sajtóról szóló napirendi pont előadója, a lap szorgalmas munkatársa: Domanek István lesz. A lap megjelentetése nem lehetett könnyű. Erre utalnak a sűrűn megjelenő előfizetési felhívások, amelyek vezérgondolata: a Munkás „oktat, tanít s egyszersmind küzd értetek"89 Továbbá: „Minden munkásnak, minden munkáscsaládnak, kisiparosnak és kisbirtokosnak érdeke, hogy a Munkásra előfizessen."9 0 Időközben, 1902 nyarán fel is kellett emelni a lap árát. Az erről szóló cikkből kiderül, hogy a lapnak nincs alaptőkéje, és sok az előfizetői hátralék. 8 3 Munkás, 1902. március 9. 644 szavazat! 84 Munkás, 1902. június 22. A Dunagőzhajózási Társaság piszkáról. 8 5 Munkás, 1902. november 30. Hogyan nehezítik meg a nép megélhetését! 8'Munkás, 1903. március 22. A vasárnapi népgyűlés és az ostromállapot. A civillista ügyéről, illetve az ezzel foglalkozó 1902. november 30-i népgyűlésről a Népszava Könyvkereskedés 1902-ben külön füzetet is kiadott: Groszmann Miksa-Bokányi Dezső-Weltner Jakab: Civillista, katonaság, kivándorlás. Három beszéd. A felháborodást az váltotta ki, hogy az udvartartás céljaira szolgáló évi 9,3 millió koronát 11,3 millióra kívánták felemelni. Bár a terv végrehajtását nem sikerült megakadályozni, az országszerte kibontakozó akció jelentősen hozzájárult a munkásság dinasztiaellenes és antimilitarista érzelmeinek fokozásához. (Ld. MMTVD III. к. 97-100.) 81 Munkás, 1903. október 11. A pécsi munkásság sztrájkja. 8 8 Munkás, 1903. május 24. A Dunagőzhajózási Társaság és a bányamunkások. 89 Munkás, 1902. június 29. Felhívás új előfizetésre. 9"Munkás, 1905. január 1. Előfizetési felhívás.
