Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÄSSAJTÖ 1900-1905 225 A lap több alkalommal is foglalkozik a hazaszeretettel, mindannyiszor hangsúlyozva, hogy az egyenlő a népszeretettel. Az egyik, erről szóló vezércikket azért is érdemes idézni, mert kiderül belőle, hogy a szerkesztők a szocialista elvek győzelmétől várják az igazi hazaszeretet kifejlődését: „Majd lesz hazaszeretet a ti rendszeretek révén kizsarolt népben is, csakhogy azt a hazaszeretetet nem ti oltjátok majd a népbe, hanem a szociáldemokraták, akik a néppel a népért és annak boldogabb jövőjéért küzdenek."9 1 A szocialista elvek győzelmével kapcsolatban nem ritka a messianisztikus hang: „Népek Messiása, dicső szociáldemokrácia, jöjjön el a te országod."9 2 A forradalmi érvelés mellett nem hiányzik a lapból a burzsoázia meggyőzésére irányuló, vagy éppenséggel fenyegető felhívás, amely a szociáldemokrata sajtóban ekkortájt Európa-szerte otthonos: adjatok reformokat, vágyjon a forradalom. Az 1904. július 17-i szám Le a kalappal. Szózat a burzsoához е., a Tárca-rovatban megjelenő cikkben pl. a következőket olvashatjuk: „Ne várd meg, míg az anyaföld megrezdül, ne várd, míg a napszámossereg megmozdul alattad. Ne bízzál annyit abban az utcasarki rendőrben, és ne gondold, hogy ami évezredekig volt, az évezredekig lesz is." Az 1905. január 29-i számban jelenik meg azután a következő évfolyamok egyik fő nemzetközi témája: az orosz forradalom.93 A Dunántúl másik — magyarországi viszonyok között jelentős — ipari városában, Győrött, 1902 nyarán, Barsi József szerkesztésében indult szociáldemokrata hetilap: a Győri Munkások Lapja. A lap már az augusztus 31-én megjelent első számában — nyilván az említett pártkongresszusi határozatok hatására - erőteljesen kidomborította, hogy az MSZDP lapjaként kíván működni. „Küzdünk a népek jólétéért és boldogságáért! Hogy pedig ezt mihamarabb elérhessük, küzdünk a szociáldemokráciáért, annak programja megvalósításáért." A folytatás itt is nemcsak az ipari munkássághoz szól: „Polgárok, kisiparosok, kiskereskedők, ipari- és földműves-munkástestvérek! A Győri Munkások Lapja a ti érdekeiteket védi, titeket van hivatva képviselni."9 4 A gyakorlatban a győri újság sokkal inkább kapcsolódott a városi kispolgársághoz, mint pécsi laptársa. Hasonlóan más vidéki szocialista' újságokhoz, ez a lap is sokat foglalkozik a keresztényszocializmussal, amelyet élesen bírál, és lényegében azt állítja, hogy a tőke uralmának fenntartását szolgálja.9 5 Vele szembeállítja a „modern munkásmozgalmat", azaz a nép érdekeit 91 Munkás, 1902. augusztus 17. Miben áll a hazaszeretet? 92 Munkás, 1903. december 25. A Messiás. "Munkás, 1905. január 29. Szentpétervár. 94 Győri Munkások Lapja, 1902. augusztus 31. Lapunk programja és elvi nyilatkozata. A lap kiadásával kapcsolatos politikai, személyi és anyagi kérdésekről ld. Lányai Sándor: Győr és vidékének munkásmozgalma 190Ö-1911. Kézirat. Az a Lónyai által említett körülmény, hogy a lap kritika nélkül hivatkozik Bernstein egyes megállapításaira, nem egyedi jelenség. A lap sorsát a győri mozgalom fejlődésével összhangban vizsgálja az egykori szerkesztő. Ezek szerint a lap 600 korona alaptőkével indult. A szerkesztő 40 forint, azaz 80 Korona havi fizetést kapott, 500 példány nyomási költsége 24 koronába került. Keserűen jegyzi meg, hogy a lap pénzét „az első naptól kezdve hűtlenül kezelték". A lap példányszáma a vagongyári sztrájk idején 3 -4 ezer volt. A lap tőkéje - már ami a hűtlen kezelés után megmaradt - a sztrájkolok segítségére ment rá. Beszámol Barsi a személyes torzsalkodásokról is. A vádak valóságtartalma ma már kideríthetetlen. Barsi József: Életem Győr. 1912. Mercur Nyomda 78-95. 9 5 Győri Munkások Lapja, 1902. szeptember 7. A keresztényszocializmus és a szociáldemokrácia c. vezércikk.
