Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÄSSAJTÖ 1900-1905 223 tak. A Várkonyi-féle „független szocialista" mozgalom kiválása (1897), továbbá Mezőfi „újjászervezett szociáldemokrata pártjá"-nak létrejötte (1900) kihatott a sajtóra is. A pártvezetőség elhatárolódott a várkonyista és mezőfista lapoktól, amelyek nemegyszer szintén szociáldemokratának nevezték magukat. (A tilalmak következetes megtartására azonban a későbbiekben sem került sor, amiből az 1905 utáni években különböző bonyodalmak származtak.) A vidéki szociáldemokrata sajtó jelentőségét már eleve csökkentette, hogy a fővárosnak és környékének az ország ipari és mozgalmi életében — mint ismeretes — kimagaslóan nagy szerepe volt. Egyes vidéki központok viszonylag gyors fejlődése csak a századfordulót követően kezdődött meg, a vidéki szociáldemokrata sajtó kibontakozására is csak ekkor került sor. Bizonyos kezdeményezések azonban már a 19. század utolsó és a 20. század első éveiben megtörténtek. Vegyük ezeket sorra: A pécsi Munkás c. hetilap, amely 1898-ban indult, Schmidt Gyula felelős szerkesztésében tovább folytatta megjelenését, általában a Népszavának megfelelő rovatbeosztással; persze némi — a sanyarú anyagi helyzet diktálta — egyszerűsítéssel. A szerkesztőség a lap szociáldemokrata jellegét erősen kiemelte. A számokon fel-feltűnik a marxi mottó: „Világ összes proletárjai egyesüljetek!" és Lassalle szavai: „A munkásság azon szikla, melyen a jövő temploma épül!" A lapszámok alján pedig a felhívás: „Egyesülésben rejlik az erő!" és „Minden munkás legyen a szakegyletnek tagja". Továbbá: „Nem lesz addig nyugalom Magyarországon, míg az általános választási jog törvénybe iktatva nincs." A „társadalmi és közgazdasági havilap" elvi cikkekben is hitet tesz a marxizmus mellett. Marx és Engels neve mellé harmadikként - egyik cikkében - odailleszti Darwin nevét.79 Már a 20. század első (vagy a 19. század utolsó) évében a lap hasábjain vezércikkben tűnik fel az imperializmus problémája.8 0 A Munkás éles polémiát folytat a kormánypárti Pécsi Naplóval, amely „valamennyi vidéki lap között a legocsmányabb napilap", szemtelenül „rongyos, gyanús és kuszált hajú" szocialistákról ír. A Munkás bojkottot hirdet laptársa ellen, melynek „bizonyos célra való felhasználása is kitüntetés volna".8 1 Bár a Népszava hangja is elég éles volt, gyakorta lemarházta a közigazgatás munkásüldöző képviselőit, s a népnyúzó szó mindennapi jelzőnek számított, vidéken a sajtó hangja, mint idézetünk is tanúsítja, még durvább volt — természetesen kölcsönösen. A pécsi Munkás szociáldemokrata jellegét forradalmiságának hangoztatásával is kifejezésre kívánta juttatni. Az 1900-as évfolyam egyik vezércikkében a következőket olvashatjuk: „Egyedül a mi pártunk az valamennyi párt között, aki forradalmat, de az egész világra szóló forradalmat akar előidézni."8 2 Mint vidéki lap, aránylag sokat foglalkozik a parasztsággal. 1901. február 10-én megjelent A falusi nép helyzete a társadalomban c. vezércikkében arról ír, hogy a tönkremenéstől fenyegetett kisbirtokosoknak is csatlakozniuk kell a szociáldemokráciához. Vannak a lapnak kiskereskedő-támogatói is. Az 1901. november 24-i számban egy boltos a „t. munkás osztály" figyelmébe ajánlva üzletét a „n. é. munkásosztály" támogatását kéri. 79 Munkás, 1900. február 25. Anyagelvi monizmus. 80 Munkás, 1900. március 25. A kartellek és a nép. 81 Munkás, 1900. március 25. Társadalmi Szemle rovat, Szeget-szeggel. 8 2 Munkás, 1900. november 4. Forradalmat.
