Századok – 1982

Folyóiratszemle - Treadgold; Warren T.: A bizánci tudomány és a bizánci állam megújulása 176/I

176 FOLYÓIRATSZEMLE eredménye mégis eltérő lett. Dél-Amerikában például az európai telepesek nemcsak a helyi lakossággal keveredtek, hanem a négerekkel is, félvér átmenetek egész sorát hozva ezzel létre. Észak-Amerikában viszont az erős kormányzat s a kegyetlen helyi szokások csak két kasztszerűen elkülönült réteget ismertek el: a fehérekét és a nem-fehérekét. Utóbbiba sorolták mindazokat, akikben akár egy csöpp nem európai vér is folyt. A feketék lebecsülésének régi ideológiáját ebben a formában mentették át a születő kapitalizmus viszonyai közé. Az amerikai dél rabszolgái bármely bérmunkásnál olcsóbban termeltek, több haszonhoz juttatva gazdájukat a rivális tőkés vállalkozónál. így váltak a hatalmi viszonyok a faji megkülönböztetés és előítéletek okozóivá. (The American Historical Review 1980. 1. sz. 15-43.) В. J. WARREN T. TREADGOLD: A BIZÁNCI TUDOMÁNY ÉS A BIZÁNCI ÁLLAM MEGÚJULÁSA A 8. és a 11. század között'a bizánci állam szinte példa nélkül álló politikai és kulturális megújuláson ment át. Ez a fellendülés azért is meglepő, mivel egy komoly hanyatlás időszakát követte. A birodalom a 8. század elejére elveszítette száz évvel korábbi területének mintegy kétharmadát, az arab és bolgár támadások időnként már-már a fővárost, Konstantinápolyt fenyegették. E hanyatlás a tudományos és a művészeti életben is jelentkezett. A 11. század elejére ezzel szemben a birodalom visszaszerezte elvesztett területeinek mintegy felét, s az eddigi passzivitással szemben befolyását mind a politikai, mind a kultúra területén újra kiterjesztette a határam túlra is. Megújult a gazdasági élet, megtelt az államkincstár, a művészet és tudomány újra magas szintre emelkedett. Mivel a gazdasági élet, a katonai erő és a kultúra megújulása a történelem tapasztalatai szerint gyakran jár együtt, hasonló összefüggést feltételezhetünk Bizánc fellendülése esetében is. Kérdés azonban, hogy a három terület közül melyiknek a fejlődése indult meg a leghamarabb, s egyáltalán milyen kölcsönhatás létezett közöttük. Ezekre a kérdésekre kíván válaszolni a tanulmány. A szerző megállapítja, hogy a fellendülés jelei leghamarabb a tudományban mutatkoztak: a képtisztelet visszaállítása a 8. század második felében egyszerre egy sor tudós és író tevékenysége előtt nyitott utat. 790 körül honosodott meg a gyakorlatban a minuscula-írás. A 8-9. század fordulójára tehető a gazdasági élet megszilárdulása. Nikephorosz császár pénzügyi reformjai következtében helyreállt az államkincstár egyensúlya, sőt a császárok az eddigi gyakorlattól eltérően lassan nem adósságot, hanem inkább készpénztartalékot hagytak utódaikra. Csak ezek után, a 9. század derekán fordult meg a katonai helyzet, az araboktól elszenvedett sorozatos vereségek után végre győzelmek következtek (Kisázsia visszafoglalása, a paulikiánus eretnekek leverése). A szerző úgy véli, hogy a szellemi fellendülés valóban szerepet játszhatott a nyomában bekövetkező gazdasági és katonai fellendülésben, de hiba lenne ez utóbbiakat egyedül a tudomány kiteljesedésére visszavezetni.'. A 8. században a bizánci művelt osztály nem sok lelkesedést mutatott a képromboló mozgalom iránt. Tiltakozása során szembekerült az államhatalommal is: a képtiszteletnek hamar megszülettek az első mártírjai. 780-ban azután visszaállították a képtiszteletet, s ennek hatására szinte azonnal megnőtt az érdeklődés a kutató munka, a tanítás, a kéziratok másolása és írása, egyszóval a szellemi tevékenység legkülönfélébb változatai iránt. Hiába volt tehát V. Konstantinosz császár - a képrombolás meghirdetője — maga igen művelt ember, hiába volt a képtisztelő Irene császárnő maga szinte teljesen közömbös a kultúrával szemben, személyes érdeklődésük nem gyakorolt érdemleges hatást koruk kulturális színvonalára. Járt-е politikai haszonnal a bizánci tudomány megújulása? A szerző úgy véli, hogy igen. Szinte valamennyi jól ismert korabeli tudós felelős hivatali állást viselt. Többen vállaltak közülük komoly diplomáciai küldetést. Általuk érte el Bizánc, hogy (az ortodoxia kiterjesztésével) a szlávokat is hatása alá vonhatta. De a kiemelkedő egyéniségek hatásánál jelentősebb volt az a szintemelkedés, amelyet a művelt emberek számának gyarapodása váltott ki. Az ő hatásukra vált hatékonyabbá az államigazgatás, amelyben magas szintre lépett az írásbeliség. A lakosság adófizetési besorolása, a hadseregnek küldött