Századok – 1982

Történeti irodalom - Vaux de Foletier Francois de: Les Bohémiens en Franca au 19e siécle (Ism.: Vekerdi József) 1326/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1329 Andics Erzsébet alkotómunkája nem csupán amiatt hézagpótló, mert így a valóságot sokoldalúan, híven ábrázoló kép festhető' a magyar reformkorról, a forradalomról és a szabadságharcról, hanem amiatt is, mert mind a dualizmus, mind a két világháború között megjelent, de 1945 óta napjainkig a tőkés államokban eme kérdésekkel foglalkozó szakirodalom termékei vagy — a régebbiek - a Habsburg összbirodalmi érdekek szemszögéből, vagy - a két világháború között megjelent írások egy része — össznémet szempontból, vagy — 1945 óta - részben még az említett nézőpontok, jóréat azonban a kozmopolita szupranacionalizmus hatása alatt tekintenek elsősorban a magyar forradalomnak külső, császári, és a megvalósítás részleteiben eltérő, ám a lényegben egyező dinaszkus abszolutista centralizáló ellenforradalom híveinek a tetteire. Éppen erre való tekintettel nagyon hasznos lett volna, ha az I. kötet bevezető tanulmánya a szakirodalom historiográfiai-kritikai áttekintésével, az egyes szerzők történetszemlélete, ismeretelméleti, még inkább korszakonként eltérő társadalmi indítékainak feltárásával kezdődött volna, és szerzője nem éri be — egyébként mindig helyesen és pontosan — egy-egy történész tényszerűen hibás, vagy tudatosan-tudattalanul torzító szemléletéből fakadó helytelen megállapításainak a helyreigazításával. És ezzel már el is jutottunk eme tájékoztató szorosabb értelemben vett funkciójához, a forráskiadvány ismertetéséhez. Csaknem három évtized fáradságot nem kímélő, szakadatlan kutató-gyűjtő munkásságának maradandó eredménye az a háromkötetes forráskiadvány, amelynek első kötetét 1981 elején vehette kezébe az érdeklődő, összeállítójának az 1940-es évek utolsó éveitől különösen nagy lendülettel folytatott kutatásai 1952-ben érlelték első gyümölcsüket. Ekkor jelent meg az ,.Iratok" II. kötete, amely a magyar főúri ellenforradalmárok 1848. március 15-étől 1849. március 4-ig tartó időszakban kifejtett romboló működését bizonyító iratokat bocsátott közre az Országos Levéltárban, az Országos Széchényi Könyvtárban, a Bécsi Házi-, Udvari és Állami Levéltárban, a bécsi Hadilevéltárban, a prágai Állami Levéltárban őrzött Metternich családi levéltárban és a kolozsvári Erdélyi Múzeum Levéltárában fellelhető dokumentumok tekintélyes részét hasznosítván. 1965-ben került ki a nyomdából az „Iratok" III. kötete, amely a magyarországi főurak 1849. márciusa és 1850 áprilisa között megfogalmazott írásainak többségét bocsátotta a kutatás rendelkezésére. Ebben a kötetben a már említett őizőhelyeken fellelhető iratokon kívül a Windischgrätz családnak a pilseni állami levéltárban őrzött anyaga mellett a moszkvai Külügyi Levéltár és a Központi Hadtörténelmi Levéltár, a Történeti Múzeum, valamint a leningrádi Állami Központi Történelmi Levéltár e tárgykörre vonatkozó iratainak zömét publikálta. Az I. kötet iratainak több mint kétharmad részét a magyarországi konzervatív főurak 1844. július 4-e és 1848. március 12-e között létrejött, a magyar reformmozgalom elfojtására, de legalább előrelépésének lassítására, majd az olaszországi és a párizsi események után a magyarországi forradalom elhárítására irányuló elgondolásait tartalmazó iratok foglalják el. Csaknem két ívet elérő terjedelemben pedig a II. és III. kötet iratainak kiegészítéseként, a II. és III. kötetek megjelenése óta végzett újabb kutatások folyamán talált, 1848. március 21-e és az 1850 utánig terjedő hónapok között eltelt időben létrejött írásokat publikál, hogy még teljesebbé válhasson az eléggé meg nem becsülhető értékű forráskiadvány. Minden kutató gyakorlatában előfordul, különösen ha több évtizedet átfogó, nagyobb lélegzetű munkára vállalkozik, hogy, ha az anyaggyűjtés során eljutott addig, hogy egy-egy lényeges kérdésről elégséges, megbízható forrásanyag áll rendelkezésére, tanulmányt, esetleg monográfiát készít. Andics Erzsébetnek a „Forradalom és szabadságharc 1848 — 1849" c. 1948-ban, a ,.Kossuth Emlékkönyv" II. kötetében 1952-ben megjelent, kismonográfiának beillő munkái, a Századok I960., 1961., 1965., 1980. évfolyamaiban közzétett írásai ebbe a műfajba tartoznak. A háromkötetes forráskiadvány szempontjából azonban a tartalmi újdonságok értékén túlmenően külön figyelmet érdemelnek a szerző „A Habsburgok és a Romanovok Szövetsége" (Bp., 1961) és „Metternich und die Frage Ungarns" (Bp., 1973), magyarul: Metternich és Magyarország (Bp., 1975) с. monográfiái. Ezek ,,Függelék"-ében ugyanis mennyiségileg is, tartalmi szempontból még inkább jelentős forrásanyagot közöl. Olyan, addig publikálatlan iratokat, amelyek nem kerültek be az „Iratok" köteteibe, ám azok tárgyköre szempontjából nélkülözhetetlenek. Az ,Jratok"-ban közzétettekkel együtt így válik teljesebbé - a forradalom belső és külső ellenségeinek tevékenységét, összefogását még jobban érzékeltetvén - a forráskiadás, egyúttal „tehermentesíti" is az rátok" köteteit. 12»