Századok – 1982

Figyelő - Kiss József: Hozzászólás Szolnok megye néprajzi atlasza történeti bevezetőjéhez 123/I

FIGYELŐ Kiss József HOZZÁSZÓLÁS SZOLNOK MEGYE NÉPRAJZI ATLASZA TÖRTÉNETI BEVEZETŐJÉHEZ A néprajz- és társadalomtudományok különböző alkotó műhelyeiben ismeretes, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja irányításával és támogatásával immár második évtizede készül a „Magyarság Néprajza", illetve a „Magyar Néprajzi Atlasz" (MNA). Ennek keretei között — szinte az első kezdeményezők előnyével — Szolnok megye néprajz-szakemberei, történetkutatói és történeti muzeológusai is azon fáradoztak, hogy népes szerkesztői és szerzői kollektíva intenzív munkájával megalkossák Szolnok megye néprajzi atlaszát.1

E nagyszabású munka folyamatáról, átfogó eredményeiről és a munkával szorosan összefüggő egyéb megyei munkálatokról és kiadványokról igen tekintélyes „Tájékoztatót" adtak közre, amelyben hangsúlyozzák, hogy munkájuk forrásértékét, anyagának hitelét és felhasználhatóságának körét növelni kívánják. Kiemelik, hogy „az olvasó kezében levő mérleghez", amellyel a készülő munka értékét kívánja itt megállapítani, „hiteles súlymértéket szeretnének adni, hogy az értékmeghatározás pontosabb lehessen".2

A kiadvány felhasználhatóságának körét kívánják növelni azzal is, hogy a tervezett kétkötetes mű valamennyi fejezetének anyagáról német nyelvű kivonatokat is közreadnak. A kiadvány a szolnoki Damjanich János Múzeum kiadásában, a múzeum xerox- és rotagépen készült ezer példányban. A kiadvány tájékoztatójának és történeti bevezetőjének szerzője, egyben a mű első kötetének társszerkesztője, többek között hangsúlyozza, hogy a megye történetének azokat a jellegzetességeit kívánják bemutatni, amelyek a néprajzi anyag megértéséhez feltétlenül szükségesek, így a kiadvány „Történeti bevezető"-je „nem szerves megyetörténet", de hozzáteszi azt is, hogy mind ez ideig elfogadható megyetörténetük nincsen, azért „e mostani áttekintés még akkor is, ha más célú, arányaiban a néprajzi anyag megkívánta szempontokhoz igazodik, első ilyen kísérlet'.3

Elsősorban ez a szerkesztői állásfoglalás és egy korszerű megyetörténet megírására irányuló kezdeményezés előrejelzése adott ösztönzést részemre a jelen hozzászólás megírására. Ez a kezdeményezés 'Szolnok megye néprajzi atlasza (SZMNA) 1/1. Szerkeszti Szabó László és Csalog Zsolt. Szolnok, 1974. 11. m. 20. A „Történeti bevezető" első részét, „a honfoglalástól a Rákóczi-szabadságharc végéig terjedő részt Selmeczi László írta, míg a Rákóczi-szabadságharctól napjainkig terjedő rész Szabó István történészünk munkája. Mindkét rész megírásához harmadikként közreműködött Kaposvári Gyula, aki lényegében lektori munkát végzett, s több esetben saját anyagával egészítette ki a tanulmányokat" -írja a bevezetőben Szabó László. 3Uo. Az „aránytalanságok" némileg önkritikus mentegetődzése ellentmondásos és elfogadhatatlan:,,. . . s kevéssé tárgyaljuk pl. a közigazgatási vagy éppen gazdasági vonatkozásait".