Századok – 1982

Figyelő - Kiss József: Hozzászólás Szolnok megye néprajzi atlasza történeti bevezetőjéhez 123/I

124 FIGYELŐ azonban legalább három évtizedes múltra tekinthet vissza, s sajnos mindmáig nem valósult meg, noha Szolnokon általában igen értékes társadalomtudományi kutató- és elemzőmunka folyik, ahol a szorosabb értelemben vett történeti muzeológia speciális feladatai mellett napirenden tartják a társadalomtudományok több ágának és ágazatának feladatmegoldásait, így a történelemtudományiakat is. Az országos jellegű, átfogóan szintetizáló művek színvonalát és megbízhatóságát jelentősen emelné az a kedvező körülmény, ha egy országos szintetizáló alkotás korszerű regionális feldolgozásokra támaszkodhatna. A szolnoki múzeum munkatársainak ilyen irányú törekvése elismerésre érdemes. Az SzMNA „Történeti bevezető"-jében jelzett állásfoglalásra és szerkesztői kezdeményezésre válaszolva szeretném előrebocsátani, hogy csak alig két évtizede foglalkozom a jászkunsági történetnek az eladottság időszakára (1702-1745) vonatkozó, hazai és külföldi levéltári forrásaival, valamint a csatlakozó szakirodalom tematikájával. így jelen hozzászólásom során a történeti bevezetőnek csupán az eladottság időszakára vonatkozó tartalmi elemeit igyekszem mérlegre tenni olvasói élményeim, kutatói és szerzői tapasztalataim alapján. Szerkesztői felkérés esetén sokkal szívesebben készítettem volna szakmai bírálatot és helyreigazítást jóval korábban, még a kiadvány megjelenése előtt vagy közvetlenül utána. Nem rajtam múlt, hogy erre csak most kerülhetett sor. Egyebek között a kiadvány megjelenése óta eltelt idő miatt is könnyen meglehet, hogy hozzászólásomban nem igazodom a szabvány illendőség előírt vagy előíratlan szabályaihoz, ha elsősorban a szembetűnő hibákra és fogyatékosságokra hívom fel a szerzők szíves figyelmét, s javasolom a történeti bevezető teljes átdolgozását. E rendkívül sok hibát tartalmazó nyersanyag mérlegelése során az a vélemény alakult ki bennem, hogy e megyei múzeumi kiadvány történeti bevezetőjének szerzői - ellentétben a munka szerkesztőinek elvárásaival — társadalomtudományi igények tekintetében még nem rendelkeztek olyan felkészültséggel, amelynek birtokában a helyesen kitűzött célokat és alkotói feladatokat elfogadhatóan valóra válthatták volna. Már az anyaggyűjtés közben, tehát régebbi, igen különböző értékű és hitelű publikációk és kéziratos anyagok áttekintése és felhasználása során, az alkotó munka egy-egy állomásán maguk a szerző munkatársak is bizonyosan érezték, sőt átélték a szerzői felelősség kötelezettségét s - anyagbőség esetén — a sokat markolás és keveset fogás keserves dilemmáját. Éppen ezért talán ma is keresnek valamiféle kiutat vagy elfogadható megoldást a történeti bevezető hiteles, megbízható és korszerű kidolgozása érdekében. Ehhez az elengedhetetlenül szükséges kiút-kereséshez szeretnék ezúttal némi segítséget nyújtani. Az SzMNA történeti bevezetőjének ígérete alapján — miszerint „a megyetörténeti vázlatban csak a népesedés történetére, a gazdasági-társadalmi fejlődés fő vonásaira, a közigazgatás változásaira, a vallás-megoszlás kialakulására, a jogi állapotokra, azok változásaira és a tájkialakító munkák történetére" fordítják a figyelmet — jogosan elvárja az olvasó, hogy a népesedés-, település- és gazdaságtörténet vonatkozásában a Rákócziszabadságharc kialakulásáról, menetéről, gazdag megyetörténeti anyagáról is adnak ismertetést, illetve vázlatos elemzést a szerzők. Gondolok itt elsősorban az 1700—1703-ig tartó jászkunsági betelepedésre, továbbá az 1705. évi összeírásra, az 1707. évi dicális összeírásra s végül az 1710. és 1713. évi lovagrendi összeírások anyagára. A bevezető első részének szerzője nem tér ki e szabadságharc társadalomtörténetének igen gazdag, helyi vonatkozású levéltári forrásanyagára, a néprajzi szempontokból is nélkülözhetetlen mondani-