Századok – 1982
Erdődy Gábor: Batthyány és az európai változások 1848-ban 1251/VI
BATTHYÁNY ÉS AZ EURÓPAI VÁLTOZÁSOK 1848-BAN 1259 augusztus 26-án sor került Szalay hivatalos fogadására. Ezzel megnyílt az út Teleki László párizsi diplomáciai küldetése előtt is. Az akciót a magyar kormány gondosan előkészítette, megindításához csupán az ország nemzetközi tekintélyét megnövelő frankfurti sikerre várt. A francia külügyminiszter, Bastide alig leplezte, hogy szívesen látna Ausztria hátában egy, az új Németország ellensúlyozására is alkalmas szövetségest, s összekötői révén jelezte, hogy Párizs kész hivatalosan fogadni Magyarország követét, sőt, Pascal Duprat személyében Franciaország magyarországi képviselőjét is kinevezte.2 1 A Batthyány aláírásával és augusztus 29-i keltezéssel ellátott megbízólevél feljogosítja Telekit arra, hogy felvilágosítással szolgáljon „Magyarország újabb fejlődéséről, Európában tanúsított magatartásáról és arról a szerepről, melyet a civilizáció érdekében vinni hivatva van". Ugyanakkor meggyőződését fejezi ki, hogy a párizsi vezetés „tisztában van azzal, hogy Magyarország azt a helyet készül elfoglalni Európában, mely egy tizennégy millió lélekből álló és a modern eszméket haladék nélkül magáévá tett nemzetet megillet".2 2 Az ígéretesen induló vállalkozás kiteljesedését az ellenforradalom őszi offenzívája azonban meghiúsította. A Habsburgdiplomácia Párizsban és Frankfurtban egyaránt tiltakozott a magyar követek hivatalos jelenléte ellen, s az illetékesek megrettentek a forradalmi válaszadás lehetőségétől. A kedvezőtlen fordulat idején Batthyány Deák társaságában Bécsben tartózkodott. Itt szerzett tudomást az osztrák minisztérium augusztus 31-i, az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium megszüntetését követelő emlékiratáról, s tapasztalta az udvar tárgyalások elől elzárkózó magatartását. Több értékelés szerint a két magyar politikus kész volt az említett feltételek alapján, 1867 szellemében alkudozni, az egykorú források ezt az állítást azonban nem támasztják alá. Igaz, az államadósság és a határőrvidék kérdésében hajlandónak mutatkoztak kompromisszumot kötni, Deák szeptember 23-án viszont éppen arra szólítja fel a képviselőházat, hogy határozatban mondja ki: „a miniszter urak mindazon kérdések kiegyenlítésében, melyek közöttünk és Ausztria között fönnforognak, szorosan tartsák magokat az alkotmányhoz, a törvényekhez, jelesen az 1848. évi III. törvénycikkhez, és az őfelsége által szentesített ezen törvények rendeletétől egy hajszálnyira se távozzanak."23 21 Teleki László küldetéséről 1. Hajnal István i. m. 100-121., Waldapfel Eszter i. m. 8-9., 50-54.; Horváth Zoltán i. m. I. 207-220.; A párizsi kormány és Franciaország bécsi követe, De la Court pozitív hozzáállásáról 1. James Chastain: Iratok Franciaország magyarországi politikájának történetéhez 1848-ban. Levéltári Közlemények 1976. 2 2 Hajnal István i. m. 102. 2 3 Deák Ferencz Beszédei II. 336.; saját maga és Batthyány tarthatatlan helyzetéről Deák 1848. szept. 22-én számol be sógorának, Tarányi Józsefnek írott levelében: „miként lehessek én azon hatalomnak minisztere és eszköze, mely hazám ellen háborút folytat, s mely a békesség feltétele gyanánt nemzeti önállásunk s alkotmányos szabadságunk legfényesebb részének föláldozását követeli? Monarchiában a miniszter mindig a király minisztere, s mint ilyen felelős az országnak; de midőn a király nevében és tudtával, sőt tettleges engedelmével háború folytattatik a nemzet ellen, hogyan legyek én minisztere a királynak? Azt mondhatnád, legyek minisztere az országnak; de monarchiában az országnak külön, a fejedelemtől elvált s azzal ellentétben álló minisztériuma képzelhetetlen. Lehet provisorius kormánya, dictatura, revolutio alkalmával; de ily provisorius országos kormány nálunk nincs, nem is lehet, mert ennek első feltétele volna: kijelentett fellépés a király ellen, ez pedig nálunk balgaság, sükeretlen lépés volna. Batthyány más állásban van. ö kénytelen volt elfogadni állását, mert csak ő volt, kit ott fenn is mint elnököt megerősítettek, itt alant is elfogadtak; nélküle tüstént anarchia lett volna" - 1. Deák Ferencz Beszédei II. 321.
