Századok – 1982
Erdődy Gábor: Batthyány és az európai változások 1848-ban 1251/VI
1258 ERDÖDY GÁBOR akkor határozott elszántságról is tanúskodnak. A július 5-én készített minisztertanácsi jegyzőkönyv egyértelműen leszögezi, hogy a magyar kormány „el van határozva a magyar nemzetnek ő felsége által is szentesített önállásából semmi áron egy hajszálnyit sem engedni, s a barátságra hasonló barátsággal, ellenségeskedésre jogszerű visszatorlással felelni".18 A Batthyány-minisztérium a legalitás megőrzésével készült a támadások visszaverésére. A törvényességhez való ragaszkodást az ország számára kedvezően alakuló külpolitikai helyzet mellett belpolitikai realitások is indokolták. Mint ismeretes: a forradalom derékhadának számító liberális nemesség többsége nem volt meggyőződve arról, hogy a vezetés a békés megoldás valamennyi lehetőségét kimerítette már, a megfelelő fegyveres erő hiánya pedig kifejezetten az ellentétek kiélezése ellen szólt. Szükség volt arra, hogy a forradalom viszonylag békés körülmények között készüljön az összecsapásra. Batthyány tőle szokatlanul heves kifakadása a minisztertanács augusztus 27-i ülésén ugyanakkor azt jelzi, hogy nem voltak ismeretlenek előtte az udvari politika motivációi: „Bécsben ígéretet kaptunk csak, mert amit adtak is jobb kezükkel, azt bal kézzel visszavették; játszottak velünk, míg a reakció taraja az olasz háború szerencsés folyása következtében megnőhetett. Nem a vérrontás (!) az, amit bűnül hoznak fel ellenünk; hanem az a bajuk, hogy az egykori ellenzék jutott Magyarországon kormányra; ez az, amit a reakció nem tud lenyelni; ez az, ami a reakciónak borzasztó."1 9 A háború közeledéséről és esetleges negatív következményeiről augusztus 18-i levelében így ír Szalay Lászlónak: „A reactio már nyíltan lép fel, és többé nem titkolja szándékát és terveit. Magyarország van kijelölve első áldozatul . .. előttünk legfelebb három hét van. Arra szólítom tehát fel önt (sürgeti a frankfurti követet), hogy ezt értesse meg a német diétával, és búja azt mielébb egy olyan diplomatikai fellépésre, nemzetiségünk és függetlenségünk mellett — legyen az követküldés, legyen az szövetségkötés, mely lépésnél fogva megakadályoztassék azon irány és törekvés, melynek diadala csak antigermán felsőbbséget tenne uralkodóvá Ausztriában."2 0 Mivel a frankfurti parlament többsége osztotta Batthyány álláspontját, 1 'Pap Dénes: A magyar nemzetgyűlés Pesten 1848-ban I. Pest. 1866. 153.; Batthyány már 1848. ápr. 24-i Esterházy Pálhoz írott levelében határozottan leszögezte: „ha a bécsi hadügyminisztérium a szükségtől parancsolt ezen törvényes követeléseknek eleget nem tesz (ti. nem ad utasítást a határokon túl állomásozó magyar csapatok hazatérésére), s a fenyegetett közbátorság s belbéke fenntartására múlhatatlanul szükséges magyar katonaság bejövetelét tovább is gátolja:a magyar minisztérium oly lépéseket teend, minőkre felelősségének érzete kényszeríti" - 1. Horváth Mihály i. m. I. 103.; A fegyveres készülődésre szólít fel a Pesti Hírlap július 8-i -e-vel jelzett cikke: „ ... annyi rendkívülit éltünk át négy hónap alatt, hogy a szokatlan többé alig tűnik föl, és a vakmerész vállalat ollykor kivihetőnek látszik . . . soha szorosabb függésben a nemzetek sorsa nem állott a világeseményekkel, mint most, és soha mellőzhetetlenebb kötelessége nem volt az állományi hatalmaknak minden lehetségre elkészülni, mint napjainkban ... szerencsétlen lenne azon kormány, melly illy hihetetlen teijedése közt a jó és rossz irányú mozgalmaknak, egész lélekkel nem törekednék, minél több erőt fejteni ki, minél több kezet fegyverkeztetni fel. Pénzre és katonára van tehát szükségünk Európa forradalmi állapota miatt."; Vörösmarty Mihály szerint „. . . Hiába mondtuk ki s fogadtuk el a legszentebb eszméket, ha azok létesítésére s megoltalmazására minden szellemi s anyagi erőnket össze nem foglaljuk. Ha eddig hirdettük a szabadságot, most felelősek vagyunk annak megtartásáért" - Pesti Hírlap 1848. jún. 4. 19 Károlyi Árpád i. m. I. 92. a 0 Horváth Mihály L m. I. 405.
