Századok – 1982
Erdődy Gábor: Batthyány és az európai változások 1848-ban 1251/VI
BATTHYÁNY ÉS AZ EURÓPAI VÁLTOZÁSOK 1848-BAN 1257 tegye régi nevét; s épen ezért Magyarországot teszi az új állam magjává és ha szükséges, még fővárosát is oda helyezi".14 A megszólaltatott külföldi politikusok nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy a Budaközpontú birodalomra vonatkozó elgondolások nem értelmezhetők egyszerűen a magyar nacionalizmus jelentkezéseként, mint ahogy nem tekinthetjük a birodalmi súlypont áthelyezésének tervezetét a nemzetiségekkel szemben keresett megoldási javaslatnak, a szövetségkötés alternatívájának sem, annál inkább, mivel a magyar politikusok többször kinyilvánították, hogy elképzeléseiket csak abban az esetben látják megvalósíthatónak, a tervezett új államalakulat csak akkor bizonyíthatja be létjogosultságát, ha mindenekelőtt a nemzetiségekkel sikerül megegyezésre jutniuk, s rajtuk keresztül a szomszédos fejedelemségeket megnyerniük. Az európai liberalizmusra ekkor általánosan jellemző túlzott optimizmustól áthatva Batthyány is úgy vélte, hogy mindennek eléréséhez elegendő a polgári szabadságjogok kiterjesztése valamennyi állampolgárra, nemzetiségükre való tekintet nélkül. 1848. február 4-i beszédében arra buzdít, hogy „Olyan alapot keressünk, mely a szomszéd nemzeteket mágnes gyanánt hozzánk csatolja; oly institutiokat vívjunk ki, melyek bámulásukat, irigylésüket idézzék elő. A kapcsolt részekben létező idegenkedés megszüntetése végett tehát be kell bizonyítanunk, hogy ... alkotmányunkat is tudjuk védeni, a külön nemzetiségeket is tisztelni."1 s A forradalmi kormányzatra jellemző egészséges optimizmus távolról sem jelentette azt, hogy tagjai nem számoltak volna a nagyon is reális veszélyek jelentkezésével. A minisztériumnak a magyar nemzethez intézett május 19-i proklamációja például azt fejtegette, hogy „Európai események segítették elő hazánkban is az egész nemzet rég óhajtott szabadságának létrehozását; de az egész nemzet egyesült ereje s osztatlan közremunkálása szükséges arra, hogy az európai mozgalmak sokféle irányban zavargó rohama veszélybe ne döntse hazánkat, nemzetünket s annak kivívott szabadságát".16 Számos dokumentum bizonyítja, hogy Batthyányékat nem naiv illúzió jellemezte. A kiéleződő ellentétek forrására a magyar miniszterelnök július 4-én írott levelében mutat rá, amely szerint Ausztria kormányát nem a horvát—magyar viszály, hanem „hazánk pénz- és hadügyeinek önálló kormányzata nyugtalanítja".1 7 A különböző nyilatkozatok ugyan-14 A beszélgetést leírja Ch. F. Stockmar: Mémoire II. (1861.) 355. - közli: Horváth Zoltán: Teleki László. I. Bp., 1961. 204. 15 Batthyány élete és halála ... 45. 16 Batthyány élete és halála ... 69. 11 Kossuth Lajos az első' feleló's magyar minisztériumban 1848 április - szeptember (Kossuth Lajos összes Művei. XII. összeállította Sinkovics István) Bp., 1957. 374-376.; Kossuth már Szentkirályi Mórral írott utolsó követjelentésében számít ,.Európa civilisált és szabad népeinek rokon érzetére ama nagy harczban ..., mely talán reánk és egész Európára várakozik." — 1. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48 (Kossuth Lajos összes Művei XI. - S.a.r. Barta István) Bp., 1951. 743.; Deák Ferenc Oszterhueber Józsefnek írott 1848. márc. 28-i levelében afelett aggódik, hogy „Hazánk talán nagyobb veszedelemben soha nem volt. Oroszok nyomnak el bennünket, vagy talán a legborzasztóbb anarchia, ezt csak Isten tudja! minden pillanatunk bizonytalan" - közli Deák Imre: 1848, a szabadságharc története levelekben ahogyan a kortársak látták (Bp., 1942.] 52.; Tarányi Józsefnek írott 1848. április 30-i levelében pedig arról tájékoztat, hogy „Bécs örül e bajoknak, mert haragusznak reánk, mert a statusadósságból egy pár száz milliót elvállalni nem akarunk, ezt pedig nem tehetjük, mert fizetni képesek nem volnánk a kamatokat" - 1. Deák Ferencz Beszédei II. 1848-61 (összegyűjtötte Kónyi Manó) Bp., 1886. 233.
