Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
1228 VARGA JÁNOS A mágnásházban aznap este a rendi végzés felolvasása után az elnöklő Majláth országbíró azon kérdését, hogy a főrendek akarnak-e a tájékoztató tárgyalásba ereszkedni, „hosszú szünet" követte. Csak a hallgatóság ismételt noszogatására törte meg Zichy Ödön végül is a csendet azzal a javaslattal, hogy a hallottakat — üzenet hiányában — egyszerűen vegyék tudomásul. Véleményének számos támogatója akadt, többek közt Vay Miklós, aki azonban utalt arra is, hogy ha a rendek feleletet várnak, akkor nem lenne szabad elhamarkodni a döntést, mert a múlt napokban oly dolgok történtek, melyek fölött - a magyar példabeszéd szerint - „nem ártott volna aludni egyet". Mások tárgyalást óhajtottak, de a tárgy alaposabb megfontolása végett csak a következő napon. Erre aktivizálódott az ellenzék. Jeszenák János az egyszerű tudomásulvételt kevésnek minősítve, azt az álláspontot képviselte, hogy a mágnásoknak helyeselniük kell a rendek végzését. Batthyány Kázmér pedig a főrendi tábla hazafiúi és polgári kötelességének nyilvánította a királyi válasz rosszallását, és annak kimondását sürgette, hogy „a haza legszentebb reményét s a fejdelmi ígéretet kijátszani" akaró leirattal nem elégszik meg. Mivel nyilatkozata több pártolóra is talált, a konzervatívok jobbnak látták, ha a nagyobb rossz elkerülése végett belemennek a kompromisszumba. Néhányan hangot adva annak, hogy az úrbér tárgyában „visszalépésnek helye nem lehet", már csak azért sem, mert amint -Batthyány Lajos március 23-i körlevelének következményére célozva - Bezerédy Miklós püspök megfogalmazta, a törvényjavaslat „a hazában már sok helyütt életbe is lépett", Majláth sietve mondta ki a végzés: az alsó tábla határozatát a főrendek is magukévá teszik.134 A kör bezárult. Igaz, néhányan még abba a reménybe kapaszkodtak, hogy a kormányzat a diéta állásfoglalását nem hagyja annyiban, hanem ragaszkodik a törvényjavaslat revíziójához. Festetics Tasziló például két nappal később is úgy vélekedett, hogy az érintett törvény „még eddig sanctiot nem kapott, meglehet, hogy nem fog kapni, de ami leghihetőbb, bizonyos terminustól, p.o. 1. Nov-tól fogva kapni sanctiot".13 S De az udvartól a visszahúzó erők hasztalan vártak újabb segítséget. Az adott helyzetben a kormányzat sem elég erőt, sem elég bátorságot nem érzettt magában ahhoz, hogy szövetségesei kedvéért ismételten szembeszegüljön a törvényhozás látszólag egységes akaratával, és az ujjhúzás esetleges következményeiért egyedül vállalja a felelősséget. Mivel a diéta e kérdésben — elintézettnek tekintve azt — semmi előterjesztést nem tett, a Staats-Konferenz arra kényszerült, hogy — kelletlenül bár — az eredeti törvényjavaslat elfogadását ajánlja az uralkodónak. így azután V.Ferdinánd április 11-én ünnepélyes külsőségek között a magával hozott törvénycikkek sorában annak a törvénynek szentesített példányát is átadta Pozsonyban a nádornak, amely visszavonhatatlanul eltemette a jobbágy világot. Abban, hogy a reformerek többéves küzdelme az úrbéresek felszabadulásáért ekkor és így érhetett véget, Batthyány nem csekély mértékben működött közre. Nem csupán mint Magyarország első felelős kormányának vértanú-elnöke, hanem mint a hűbériség felszámolását kiharcolok egyik legfőbbje is méltó az utókor tiszteletére. 13 4 A kir. választ és a rendek határozatát közli, mindkét ülés lefolyását pedig ismerteti a Pesti Hírlap 1848. ápr. 1-i száma. 1 3 5 A keszthelyi kormányszékhez Pozsonyban 1848. márc. 31-én írt levelét 1. MOL, Festetics család levéltára, Directoriatus, P. T. II. 148: 331.
