Századok – 1982
Urbán Aladár: Batthyány és a honvédelem 1848-ban 1229/VI
Urban Aladár BATTHYÁNY ÉS A HONVÉDELEM 1848-BAN Batthyány Lajos neve elválaszthatatlanul összefonódott a köztudatban 1848 emlékével. Miniszterelnöki tetteiről azonban vajmi kevés tényleges ismeret kapcsolódik ehhez a képhez. Inkább bécsi és innsbrucki tárgyalásai, esetleg a szeptemberi napok váratlan fordulatokkal teli eseményei azok, amelyek az érdeklődők előtt ismertek. Mindennek magyarázata az, hogy Batthyány miniszterelnöki tevékenységével egyetlen monográfia foglalkozott, s az is a későbbi „főbenjáró per" szemszögéből közelítette meg az eseményeket. így a szerző a kormány fejének csak azokat a tetteit vizsgálta, amelyeket az osztrák hadbíró felrótt Batthyánynak, mint felségáruló magatartásának bizonyítékait. Batthyány elnöki tevékenységéről alkotott képünk tehát kontúrtalan maradt, talán amiatt is, mert kormányának időszaka csak átmenet volt a vértelen forradalom és a fegyveres küzdelem kirobbanása között. Nem fokozta az érdeklődést első miniszterelnökünk szerepe iránt gyakorta emlegetett szándéka sem, hogy Béccsel megtalálja a békés rendezés lehetőségét, és ezzel elkerülje a fegyveres összecsapást. Lemondása is inkább egyszerű félreállásnak tűnt, mintsem egy alkotmányos miniszterelnöktől várható természetes, sőt kötelező magatartásnak. Mivel a törvényben előírt mind a nyolc szakminisztérium élére állított valakit, egyetlen tárca problémái vagy azoknak megoldási kísérletei sem tapadtak nevéhez. Elnöki tevékenysége - érthetően - nem szolgálhatott például 1867 után az alkotmányos élet helyreállítását követően, így nem kínált tanulmányozásra alkalmas anyagot az alkotmányjogászoknak sem. 1848 egyik feltáratlan kérdésének, a honvédség szervezésének részletes vizsgálata hozta azután azt a felismerést, hogy Batthyány tevékenysége nem merült ki az elnöki reprezentációban, vagy az udvarral való kapcsolatokban. A mostoha sorsukhoz képest viszonylagos teljességgel fennmaradt dokumentumokból világossá vált, hogy a miniszterelnök egy külön erre a célra szervezett hivatal segítségével maga intézte az új törvények értelmében szervezett nemzetőrség legkülönbözőbb ügyeit. Ezen a tevékenységen belül került azután sor, mint a nemzetőrséget kiegészítő fegyveres testületnek: a honvédségnek szervezésére. Mindez érthetően új megvilágításba helyezte Batthyány tevékenységét, hiszen az első honvédzászlóaljak 1848 szeptemberében kész példát kínáltak arra, hogy miként kell megszervezni egy nemzeti, valóban „magyar lábra" állított hadsereget. 1Károlyi Árpád: Németujvári gróf Batthyány Lajos első' magyar miniszterelnök fó'benjáró pöre. Bp., 1932.1—II.
