Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
BATTHYÁNY ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 1221 küldöttjének álláspontja mellett tesz hitet! És hogy vallomását nem provokációnak szánta, nem is „a kibicnek semmi sem drága" magatartás bírta e nyilatkozatra, annak későbbi tettei adták bizonyságát. Természetes persze, hogy a mágnások háza a zavar elültével puszta hallgatással tért napirendre az indítvány felett. így Vay szerkezetének második változata került a rendek táblájára, amelynek kerületi ülése március 6-án, akkor tűzte napirendjére, amikor a közbejött események az általános örökváltság megoldásának siettetését a korábbiaknál is inkább követelték. A francia forradalom hatására az alsótábla március 3-án magáévá tette Kossuth híres, a polgári átalakulás egész programját összegező felirati javaslatát, amely szerint a rendek többek közt elhatározták a háziadó vállalását és az úrbéri viszonyoknak kárpótlás mellett történő megszüntetését is. Az érintett március 6-i ülés pedig Kossuth javaslatára úgy döntött, hogy - félretolva a főrendi üzenetet - felhagy a választmány kiküldésének tervével, és az általa felállított elveken alapuló örökváltsági törvényjavaslat mielőbbi kidolgozásával a kerületi jegyzőt: Szentkirályit bízza meg, a javaslatot pedig elkészülte után azonnal napirendre tűzi.10 9 Ám a március 14-én késznek jelentett tervezet tárgyalására sem került sor: itt nem részletezhető okokból a követi kar a 15-ére virradó éjszaka meghozta, majd 15-ének reggelén nyilatkozatban tudatta az országgal azon határozatát, hogy törvényt alkot az úrbéri viszonyoknak az egész országban egyszerre leendő megszüntetéséről, mégpedig állami kárpótlás mellett.11 0 Egyidejűleg a felirati javaslat elfogadtatása végett Bécsbe indította azt az országgyűlési küldöttséget, amelyben most már a főrendek ugyancsak képviseltették magukat. Előzőleg a Bécsbe utazott nádort a főrendi tábla elnöki székében helyettesítő Majláth országbíró halogatta a március 3-i felirat felsőházi megtárgyalását, majd Bécsből több ízben határozott utasítást is kapott, hogy a mágnásoknál semmiképpen se engedje keresztülmenni azt. A főrendek vétójára meg is volt az esély: az országból Pozsonyba érkező, belső társadalmi, főleg pedig parasztmegmozdulásokról, illetőleg ilyenek tervezéséről szóló hírek hatására az ellenzéki mágnások egy része a kormánypárt oldalára készült átállni, mert - ahogyan Podmaniczky Frigyes március 9-i összejövetelükön megfogalmazta — a földbirtokosok a jobbágyok demoralizációjával szemben egyedül a kormánytól kaphatnak védelmet. Mivel Podmaniczky nézetei teijedő visszhangra találtak az arisztokraták soraiban, a mágnásellenzék megoszlásának kivédése végett Batthyány lépett sorompóba. Március 12-én nagykonferenciára hívta egybe a főrendi tábla liberálisait, és bejelentette előttük: ha a felirat a főrendeknél elbukik, ő maga vonul parasztokkal és kisnemesekkel a mágnások és a kormány ellen annak elfogadtatásáért. Taktikai fogásnak 10 9 Kossuth kijelentette, hogy a főrendek kívánságainak elfogadása esetén az országos választmányra annyi tárgy összefoglalása hárulna, hogy „az örökváltságból az országgyűlésen sem lenne semmi", majd - a francia forradalomra utalva - így folytatta: „A közbejött események nélkül sem lettem volna hajlandó ezen térre lépni, annál kevésbé most, mikor az ember nem tudja, meddig lehet az időt használni," márpedig ha az örökváltság ügyében „ezen országgyűlésen lépések nem történnek, a nép is nagy kárt fog vallani, de alkalmasint legnagyobbat az aristocratia". - A kerületi ülés vitáját 1. Pesti Hírlap 1848. márc. 12., továbbá Nemzeti Újság, 1848. márc. 12. Kossuth felszólalását az utóbbiból publikálta Barta i. m. 634-641. - Egyébként az örökváltság ügyének további alakulását részletesen tárgyalja Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban (Bp., 1971.) с. monográfiája. 110 A nyilatkozatot 1. Barta i. m. 658-659.
