Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
BATTHYÁNY ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 1207 pártolta.5 7 Ennek alapján úgy tűnhet, mintha Batthyány az örökváltság ügyében nem értett volna egyet Kossuthnak a többség véleményénél radikálisabb álláspontjával. Később, már az országgyűlésen, derült ki, hogy nézeteik a kárpótlás kérdésében igenis fedték egymást. Batthyány azért támogatta Szemere szövegezését, mert az általánossága miatt közelebb állt Deáknak az ellenzék egységét mindenképpen biztosítani kívánó szándékához, mint Kossuth tervezete. És a további fejlemények igazolták, hogy Batthyány nem indokolatlanul volt előrelátó. Végül is a márciusi országos értekezlet, amelyen Batthyány elnökölt, és amelyet az eredményeket ,hosszasan és részletesen" összegezve ő zárt be,5 8 nyilatkozatában az örökváltságra vonatkozó — már tárgyalt — ponton kívül többek között alapelvül szögezte le, hogy az ellenzék szükségesnek vallja a közterhekben osztozkodást, az adózó nép terheinek könnyítését (azzal, hogy az ország szükségeinek fedezésével a hovafordítás diétái meghatározását, s egyben a számadást és felelősséget is feltételül köti ki), a nem-nemes osztályok részesítését képviselet útján a törvényhozási és helyhatósági jogokban, a törvény előtti egyenlőséget és az ősiség eltörlésével a birtokszerzés biztosítását.59 Joggal állapította meg az összejövetel egyik aktív résztvevője, Bezerédy István, hogy „a kitűzött teendők közt a szegény ember érdeke áll főhelyen".6 0 A gyűlés köztudottan még két fontos határozatot hozott: megerősítette Batthyányi immár az országos ellenzék Középponti Választmányának elnöki posztján, és kiküldte az ismert hattagú bizottságot, hogy az nyilatkozattá szerkesztve szövegezze meg az elfogadott alapelveket a június 6-ára kitűzött legközelebbi országos konferencia számára.6 1 Deák Kossuthot is,6 2 Batthyányi is értesítette, hogy április végén, május elején Pestre érkezik, előbbit arra szólítva fel, hogy a szerkesztést azért ne halasszák el, mert változékony egészségi állapota esetleg keresztezheti utazási tervét, de hasznát se nagyon vennék, mert nem tud, de nem is szabad dolgoznia. Erre Batthyány Telekit május 4-ére ugyancsak Pestre kérte azzal, hogy Deákkal együtt szeretnék, ha a hattagú bizottság addigra előrehaladna a program készítésével.6 3 Azután április 20-án az ellenzéki bizotts 7 L. Keménynek az 51. számú jegyzetben érintett beszámolóját. 58 Uo. 59 A kiadott nyilatkozat szövegét közliBarta i. m. 120-121. ®°„Csak simbolumunkat ne tagadjuk meg - irta Bezerédy 1847. április 30-án Wesselényinek Hídjáról -, és mi pártunk eredete volt, annak cselekvési jelszava s ténye is maradjon, a nyomottaknak védelme, a szegény ember érdekének eszközlése szóval, tettel, áldozattal, és bátran elmondhatandjuk a „sub hoc signo vinces'M. — A levél reprodukcióját 1. MOL, Filmtára, Wesselényi levelezés. "A bizottság tagjai lettek: Kossuth, Eötvös, Teleki László, Pulszky Ferenc, Szemere és - a konferenciáról gyengélkedő állapota miatt egyébként távolmaradó - Deák. - A konferencia határozatai egyébként, igen csekély változtatásokkal, megjelentek németül az Augsburger Allgemeine Zeitungban, Lukács Móricnak azonban - amint ő maga panaszkodott erről Wesselényinek - a határozatokhoz fűzött kommentárjaiból csaknem kilenctizednyi részt törölt a szerkesztőség. Batthyány már korábban vállalkozott rá, hogy más - szabadelvűbb - német lapoknak is megküldi Lukács cikkét, remélve, hogy valamelyikük talán csonkítatlanul publikálja. így. még mielőtt az Allgemeine közölte volna a cikket, Batthyány az Oesterreichische Zukunft szerzőjének: báró Adrianinak közbenjárásával 4-5 külföldi laphoz eljuttatta. Minderről Lukács Móric számolt be Pesten, 1847. április 15-én és május 15-én Wesselényihez írt leveleiben. Ezek reprodukcióit 1. MOL Filmtára. Wesselényi levelezés. 62 1847 április 10-én kelt e tárgyú levelét teljes egészében közli Barta i. m. 131- 132. 6 3 Batthyány 1847. ápr. 17-én Pesten írt eredeti levele található a MOL-ban a széki Teleki család gyömrői levéltára Teleki László iratai állagának Missües együttesében.
