Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
1208 VARGA JÁNOS mány nevében - de Kossuth fogalmazásában - kibocsátotta a vidéki liberálisoknak szánt körlevelet, amely egyértelműen leszögezte, hogy sikeres politikai pártegység létrehozása végett „okvetlenül" oly Központot is kell teremteni „mely pártunk socialis mozgalmainak nyílt műhely legyen", ezért az Ellenzéki Kört „valósággal az ellenzék országos körévé" szándékoznak kiépíteni.6 4 ! A nyilatkozatszerkesztő bizottság május elején valóban munkához látott. A Batthyány Lajosnál tartott - egyébként kibővített — bizottmányi összejövetelen Kossuth bemutatott egy általa előre szövegezett tervezetet. De — számol be a történtekről Kemény Zsigmond — „Eötvös a program elébe Kossuth által készített bevezetést nem fogadta el. Melléje szavaztak a többi tagok. Kossuth ekkor vonakodék az egyes pontok iránti tollvivőséget vinni: mert a részleteket nem alapíthatja oly kiindulásra, melyet szükségesnek tart. Eötvös kéretett meg a jegyzőségre, s ő viszont nem akarta elvállalni, mint mondá azcn okból, mert az alapul szolgáló 'ellenzéki határozat'-ban a pontok úgy vannak egymás mellé fektetve és árnyalva, hogy az ő logicaja szerint lehetetlen a programot akként formulázni. Eredmény nélkül oszlott fel a gyűlés, s későbbi tanácskozmányok után is függőben maradt a tollvivőség. — Ekkor Deák megérkezett. Némi vonakodás után elvállalta a program készítését, a valóságos soha ki nem mondott botránkozási követ, a parlamentaris kormányt szintén magáévá tévén."6 s A június 6-i zárt tanácskozáson Kossuth újólag a maga eredeti tervezetét ajánlotta elfogadásra.6 6 Ezt az elaborátumot azonban „Deák Ferenc közbeszólására" egy másik szerkezettel cserélték fel,6 7 amely nem volt más, mint a Deák által időközben kidolgozott, de Kossuth munkálatát alapként használó szövegváltozat. A június 7-i nyílt — országos — konferencián ez utóbbit terjesztették azután elő és hagyták a résztvevők „Ellenzéki Nyilatkozat" címmel jóvá. Hogy Deák valóban jelen volt a júniusi nagygyűlésen, és hogy a Nyilatkozatot valóban ő szerkesztette, arra Bezerédy István a koronatanú. A konferencia lefolyását és határozatait nem sokkal az értekezlet után, de még június 15-e előtt összegező levelében kifejezetten arról tudósít, hogy „Deák, ki egészséges, ma ment el".6 8 Június 15-én pedig 64 A körlevelet 1. Barta i. m. 137-140. 6 5 Kemény e Wesselényihez 1847. július 2-án írt levelét - amelynek eredetijét az 1930-as évek elején még a Nemzeti Múzeum ó'rizte - másolatban 1. MOL, Komai-hagyaték (R 329), 12. t. 3. cs. 6 6 Közli Barta i. m. 141-152. 61 Minderről az összejövetelen résztvett Vörös Antal tudósít az elfogadott „Nyilatkozat" eredeti tisztázatának hátlapján tett megjegyzésében. (L. MOL, Kossuth-gyűjtemény, I. 435/c. - Kossuth tervezetének tisztázata ugyanitt az 1. 435/a alatt.) "Bezerédy datálatlan levelének reprodukciója olvasható: MOL Filmtár, Wesselényi levelezése. — Barta István idézett munkájában (25.1.) tévesnek véli Vörös érintett feljegyzését azzal, hogy Deák a konferencia időpontjában egészségügyi okokból külföldön tartózkodott, Bezerédy, az események szem-és fültanúja azonban egyértelműen és hitelesen vall ennek ellenkezőjéről. Bezerédy egyébként ugyanezen levelében a lényegi kérdéseket a következőkben summázta: „Egyetértettünk határozottan annak elismerésében és nyilvánításában, hogy az úrbéri viszonyoknak teljes és általános megszüntetése országos intézkedés mellett és a földes uraknak kármentesítése mellett nemcsak múlhatatlanul szükséges, hanem a legsürgősebb; hogy a köz és mindenben közös teher viselésre nézve aképen vagyon a dolog, természetesen alkományszerű garantiák mellett, amint azonban adónak új nemét ezen garantiák nélkül felállítni nem akarnánk, a most már valósággal fennálló, р. o. hadi adóban a nemességnek egyarányú részvétét mellőzhetetlennek ismérjük, habár más garantiákat nem is várhatnánk arra nézve ki, mint melyek az mostan adózóinkon fekszik, szükségesnek tekintjük a . . . népképviseletet
