Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
BATTHYÁNY ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 1201 a hazára nézve most nincs „szükségesebb, elkerülhetetlenebb s erkölcsileg mint anyagilag hasznosabb", kezdet óta hiba volt magánjogi kérdésnek tekinteni; közjogi kérdés ez, „melynek megoldását, ha a földesúri osztály kármentesítésével történnék, a status financialis közbejöttével lehet egyedül eszközölni" i0 Közben teltek a hónapok, de - Deák betegeskedése és főleg változatlan vonakodása miatt — nem történt semmi abban az irányban, hogy az ellenzék, mint kompakt testület, lépjen ki körvonalaiban tulajdonképpen már kialakított elhatározásaival a nyilvánosság elé, és e platformon kísérelje meg egyesíteni az ország liberális elemeit. Deák — mint ismeretes — általános elvek összegezését semmitmondónak, feleslegesnek, sőt az ellentábor által kisajátíthatónak tekintette, elvek és konkrét teendők részletezésétől viszont attól tartva óvakodott, hogy ilyen eljárás óhatatlanul a liberális erők további megoszlására, a nézetek szerteágazására, végeredményben a reformirányzat gyengítésére vezet. A pesti ellenzék azonban egyre elengedhetetlenebbnek tartotta, hogy azonos elvek alapján, azonos célokat tűzve ki, a liberális tábor országosan is bontson zászlót. A birodalmi kormányzat november elején olyan értesüléseket szerzett, hogy november 15-én az ellenzék ismét meg akarja a konferenciázást Szentkirályi alispánnál kezdeni, és hogy Kossuth mindent elkövet Wesselényi, főleg azonban Deák részvétele érdekében, akit az értekezlet elnökéül kíván megnyerni.3 1 A kormánynak arról is volt tudomása, hogy Kossuthon kívül Batthyány Lajos fejtett ki különös aktivitást a liberálisok tömörítése és valamiféle ellenzéki program kidolgozása mellett.3 2 A novemberi konferencia lezajlott ugyan, de ismét csak Deák nélkül. Felutazását részint egészségi állapota, részint az a körülmény nem engedte meg, hogy az összejövetel az esedékes zalai megyegyűléssel esett időben egybe. Ezért a tervezett zászlóbontást tavaszra halasztották, ám azzal, hogy tovább már nem várnak vele. A résztvevők a Moson vármegyei vámház,3 3 valamint a kormány által Magyarországon is életbe léptetett dohánymonopólium kárhoztatásán kívül így csupán abban állapodtak meg, hogy 1847 márciusában — bízva Deák akkori megjelenésében — feltétlenül megtartják az országos összejövetelt. A vidéki liberálisok meghívásával az összegyűltek Batthyányi, a tervezett nagykonferencia tárgyalási anyagának előkészítésével pedig általában a pesti ellenzéket bízták meg.3 4 Felmerültek persze konkrét kérdések is, amelyeknek körüljárása közben Batthyány hitet tett amellett, hogy a legfontosabb reformfeladat az úrbériség ügyének gyors, végleges és olyan elintézése, amelynek során a kárpótlás meghatározott részét a jobbágyoktól az államnak kell átvállalnia.3 5 A kormányközegek persze a konferencia 30 L. Kossuth cikkeit (A Budapesti Híradó a vámkérdésben és egy aláíratlan cikk) Hetilap, 1846. jún. 26. és júl. 10. 31 MOL, Magyar Kancellária Levéltára, Informations-Protocolle . . . 1846. II. k. 146. november 4-én kelt rendőrjelentés. 32 Allgemeine Verwaltungsarchive. Ministerium des Innern, Polizei-Hofstelle, 1846 : 817. 3 3 A központi kormányzat - Magyarország területi integritásának nyilvánvaló sérelmére - az országgyűlés tudta és hozzárulása nélkül, az osztrák vámvonal számára a határ magyarországi, mosoni oldalán emeltetett egy vámépületet. 34 Az értekezletről eddig ismert egyetlen forrás Bezerédy Istvánnak Hídján 1846. nov. 21-én írt levele Wesselényihez. - MOL, Filmtár, Wesselényi levelezés. 35 L. az 1846. január 20-án kelt pesti rendőrjelentést: Allgemeine Verwaltungsarchive, Ministerium des Innern, Polizei-Hofstelle, Akten, 1846 : 843. - Egyébként azt az eszmét, hogy az állam ne csupán a kötelező örökváltság lebonyolításának országos szabályozásával, hanem a kártérítés 5*
