Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
1202 VARGA JÁNOS legnagyobb horderejű állásfoglalásának a megjelent ellenzékiek azon elhatározását tekintették, hogy a jövőben Batthyány Lajos vezetése alatt egységes testületet kívánnak alkotni.3 6 A liberálisok e döntésében szerepet játszott az a körülmény, hogy a gróf Keglevich Gábor tárnokmesternél ugyancsak 1846 tavasza óta konferenciázgató konzervatívok lépéselőnyre tettek szert. Az ő első megbeszéléseik sem hoztak konkrét eredményt, de 1846 júniusában fordulat állt be. A tanácskozók ekkor küldtek ki grófSzécsen Antal kancelláriai tanácsos elnöklete alatt egy kilenctagú bizottságot, hogy készítsen egy „elvkifejtést", amelyet azután széles körű összejövetelen megvitatnak, és követendő zsinórmértékül juttatnak el az ország konzervatív elemeihez.3 7 Nem érdektelen megemlíteni : a kiküldetést megelőző eseményekhez tartozott az is, hogy a tavasz folyamán Pest utcáin különféle röplapok jelentek meg, egyikőjük pedig éppenséggel a következő szöveggel: „Bécsi Kormány, Magyar aristocraták, Vigyázzatok, mert a Martinovits-féle conjurationál is veszedelmesb terv készül e honban ellenetek."3 8 Minden kicsit is hasonló megnyilatkozás a hatalmat birtokló konzervatívok idegdúcát érte. Jellemző, hogy a Cenzúra-Kollégium 1846 végén Degré Alajosnak előadási engedélyre benyújtott „Divatvilág" című színművéből „a főrendűek elleni kikelés"-nek minősítve, azt az ártalmatlan mondatot is törölte, hogy „Ez aztán a nagybirtokú magyar, szegény hazám, szegény nép!".39 Nos, az abszolutista kormány és konzervatív szövetségesei érdekvédelmében született az a konzervatív elvjavaslat, amely végül is 1846. november 12-én, 12 pontba foglaltan, gróf Dessewffy Emil előterjesztésében került a konzervatív összejövetel elé, és amelyet a zömmel arisztokratákból és kormánytisztviselőkből verbuválódott gyűlés jelentéktelen stiláris változtatásokkal programként és nyilatkozat formájában elfogadott. A konzervatív politika irányvonalának jellemzésére is, az úrbériség ügyének konzervatív kezelésére is a programnak egy-egy mozzanata világít rá. A nyilatkozat szerint „a konzervatívok köteleseknek érzik magukat az ellenzéket, valamíg politikája a mostani marad, leszavazni, az általa indítványozott kérdéseket pedig, mennyiben azok gyakorlatilag kivihetők, újont átdolgozván s indítványozván — saját elvnézetök szerint keresztülvinni".40 Az úrbériséget illetően a jelek szerint a rá vonatkozó szövegrész véglegesítése megszabandó részének vállalásával is vegyen részt az úrbéri viszonyok felszámolásában, éppen ez idő tájt kezdte az ellenzéki sajtó ismét hangoztatni. Szokolai István például a Pesti Hírlap 1846. nov. 3-i vezércikkében azzal érvelt, hogy ilyen eljárás egyrészt elősegítené a „majdnem ellentétben álló osztályi érdekek" asszimilálódását, másrészt ,.némileg" kiegyenlíthetné azt az igazságtalanságot, hogy a nép régóta egyedül hordozta az állam terheit, jogban, birtokban, jólétben viszont nem részesült. 36 Vö. Kémjelentés 1846. nov. 30-ról. - MOL, Magyar Kancellária Levéltára, Informations-Protocolle. 1846. II. k. 3'Erről a kiküldésről beszámol gróf Dessewffy Emilnek 1846. nov. 14-én kelt első számú körlevele. - L. MOL, A konzervatív Pártra vonatkozó iratok, valamint MOL, Dessewffy család levéltára, Acta Publica 5/к. 3 "A röplap Metternich irodájába is eljutott;gr. Apponyi György, formailag akkor még második kancellár, éppen onnét küldött meg a nádornak egy másolatot 1846. ápr. 27-én. - L. Archívum Palatinale, József nádor iratai, Archívum Secretum, Politiam et internam regni Hungáriáé securitatem spectans, 1844. No., LXV1. 3'L. Czech Jánosnak, a Cenzúra-Kollégium főtisztviselőjének 1846. dec. 13-án kelt leiratát. -MOL, Helytartótanácsi Levéltár. Cenzúra Kollégium, Elnöki iratok. 1846 : 214. 4 0 Jellemző a konzervatív program megszületésében főbába szerepét játszó Dessewffy - enyhén szólva - magabiztosságára az, hogy a konferenciáról tájékoztató, nyomtatott körlevelének egy