Századok – 1982
Szabad György: Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán 1175/VI
BATTHYÁNY ÉS MAGYARORSZÁG ÖNKORMÁNYZATA 1187 kiépíteni.5 9 A birodalmi kormányban pedig a kancellár hagyományosan és még hosszú ideig a császári ház és a külügyek minisztere, az 1848. március 20-án megalakult Kolowrat-kabinetben is a „Ministerium des kaiserlichen Hauses und des Äussern" feje volt egy személyben. Ezért is tekintették Batthyányék természetesnek, hogy az uralkodó mellé rendelt miniszter mindkét funkciót ellássa, intézve egyrészt az államfővel és az államfő közössége folytán az örökös tartományokkal fenntartandó kapcsolatból fakadó ügyeket, másrészt Magyarországnak a birodalmon kívüli nemzetközi kapcsolataiból származókat. (Aligha kétséges, hogy a három évtizedes diplomáciai szolgálattal bíró, ugyanakkor jó udvari kapcsolatokkal is rendelkező Esterházyban az e két funkció ellátására egyaránt alkalmas személyt vélték megtalálni.) A kinevezés alapjául szolgáló felségelőteijesztés „Minister für die internationalen Angelegenheiten Ungarns und der österreichischen Erbstaaten" megnevezéssel illeti Esterházy t,6 0 ami a kinevező irat magyar szövegében és az eskütételről szóló jelentésben „a kapcsolt birodalmam többi részeiveli érintkezések minisztere" nyakatekert fordulattá alakult.61 Minthogy a törvény szövege feladatát bonyolult körülírással jelölte meg, de címét nem, csak állomáshelyét határozta meg, a kinevezéssel kapcsolatban született hivatalos okmányok pedig érdemleges szövegeltéréssel ugyan, de ellátandó funkcióinak mindenképpen csak egyikét hangsúlyozva nevezték meg, kerestek Batthyányék olyan címet, ami mindkét feladatkörével összhangba került. A külügyminiszter elnevezést nyilván azért ítélték ilyennek, mert az vonatkoztatható volt az önállónak tekintett Magyarország részéről mind az örökös tartományokkal fenntartani kívánt külső kapcsolatok, mind a birodalmon kívüli, idegen hatalmakkal létesítendők ügyintézőjére. Esterházy sajátos helyzete és személyes aggályai teremtettek kitűnő lehetőséget arra, hogy Batthyány — a minisztertanács egyetértésével — olyan értelmezését adja az uralkodó személye mellé rendelt „külügyminiszter" törvényszabta felelős eljárásának a felségjogok gyakorlása terén, ami perdöntő annak megítélésében, hogyan értelmezte az első független felelős magyar kormány és annak elnöke Magyarország alkotmányos önkormányzatát. Közvetlenül kinevezése előtt Esterházy — mint ismeretes — a miniszteri tárca elvállalását bizonyos feltételekhez kötötte. Ezek közé tartozott az a kívánsága, hogy „ha hivataloskodási körömben az országgyűlésen felvilágosítások kívántatnának, azokat helyettem vagy Ministerelnök ur, vagy megkérésére más Minister társam adhassa". Esterházy kérését egyrészt azzal indokolta, hogy hivatala az udvarhoz köti, másrészt, hogy hosszú diplomáciai szolgálata megakadályozta „az országgyűlési vitatkozásokra megkívántató készség" megszerzésében.62 Alig néhány nappal e kikötéseket tartalmazó és !'E téren viszonosság állt fenn. A Pillersdorf-kormány megalakulásakor. 1848. május 8-án a bécsi kormány szerkezete - a ..külügyminiszteri" állás lentebb tárgyalandó különbözó'ségével -azonossá vált a budapestiével. Még a megnevezések is - egy-egy elő- és utótag hiányával, illetve többletével - egymás tükörfordításai voltak. Erre is, az alábbiakra is vö. Rumpler. Helmut: Ministerrat und Ministerratsprotokolle 1848-1867. In: Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848-1867. Einleitungsband. Wien. 1970. Tabelle 1. 6"KárolyiÁrpád. 1936. 265-267. 6 1 OL. N. 31. István fhg. nádor lt. Miniszteri iratok. 1848-876. - Hajnal István. 20. 62 Esterházy Pál hg. (Pozsony, 1848. ápr. 4.) - Batthyány Lajosnak. OL. H. 2. ME. 1848-162.
