Századok – 1982
Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén 1159/VI
1172 GERGELY ANDRÁS bizottmányának elnöke e választások körül vitt, még országgyűlés alatt folyvást vinni fog, mivelhogy, mint tudod, az országos ellenzéki bizottmány munkálódását a körülmények szerint országgyűlés alatt is fogja Pozsonyban folytatni".5 3 Valóban, az országgyűlés megnyitása utáni időkben Batthyány Pozsonyból bocsát ki körleveleket az ellenzéki párt nevében, amelyben a megyei ellenzék irányítását igyekszik ellátni. A politikailag aktív, a reformellenzék élére emelkedett Batthyány politikai arculata nem igazán egyénített. Roppant személyisége súlyát nem érvényesítette sem mérséklő, sem radikalizáló irányban. A program megfogalmazása, az álláspontok egyeztetése és az országgyűlési szereplések meghatározása körül érvényesített együttesen kimunkált stratégia általában nem ad módot az egyéni hozzájárulás mértékének megállapításához. Az 1847 novemberében megnyílt országgyűlés felsőtábláján újra vezérlő szerepet játszó Batthyány megnyilatkozásai viszont már lehetővé teszik, hogy közelebbről felmérhessük személyes politikai hozzájárulását a magyar polgári átalakulás ügyéhez. 5. Az országgyűlés a nádorválasztással kezdődött. Batthyány - az ellenzék, s így Kossuth felfogásától eltérően - már József nádor elhunytakor, 1847 elején amellett foglalt állást, hogy hazai főurat kell nádorrá választani.54 Következetes maradt tehát 1840-ben még csak elvileg leszögezett véleményéhez. Ennek megfelelően, noha az országgyűlés többsége közfelkiáltással kívánta a nádort megválasztani, a maga részéről ragaszkodott volna az uralkodói jelölést tartalmazó boríték felbontásához. A választás után taktikusan, mégis merészen köszöntötte István nádort: „a hatalmasok sorában nádorunk azon egyetlen, kit a nemzet irányában múltja nem identificál egy bűnterhes kül- és belpoliticának felelősségével".5 3 A felsőtáblai elnöklést átvevő fiatal nádor taktikai lépései nem nyerték meg tetszését. Magánkörben, főként 1848 januárjában, gyakran hangoztatta, hogy mégis neki volt igaza: nem kellett volna Habsburg-nádort választani. Viszonyuk azonban az országgyűlésen korántsem volt olyan ellenséges, mint József nádorral. Batthyány merészsége, határozottsága, tekintélye, nagyúri önállósága vitathatatlanul imponált az eddig hivatali és családi fegyelemmel kordában tartott, személyiségét szerepéhez most igazító főhercegnek. Sőt, talán nem túlzunk, ha úgy véljük, hogy bizonyos fokig István tartott Batthyánytól, de nem azért, mert félt tőle, hanem mert vonzásába került. S e kapcsolatnak a későbbiek során ismeretesen nagyobb lesz jelentősége. Az érdemi tanácskozások kezdetét jelentő válaszfelirati vitában Batthyány december 7-én mondott nagy beszédet. A hangsúlyt az általa kimunkált és önállóan kézben tartott politikai problematikára, a birodalomhoz fűződő viszonyra és a külpolitikára helyezte. Német- és Törökország bel-önkény alatt. Lengyel- és Olaszország kül-önkény alatt nyög — kezdte beszédét. Az alkotmányos és abszolutisztikus erők európai háborúja talán 5 3 Viszota Gyula: i. rrê. II. CCXLIX-CCL. 54 Kossuth Lajos: L m. 271. 55 1847-ik évi november 7-éie rendeltetett magyar országgyűlésen a méltóságos főrendeknél tartatott országos ülések naplója. Pest, 1848. (a továbbiakban: Főrendi Napló 1847-1848.) 50.
