Századok – 1982
Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén 1159/VI
1164 GERGELY ANDRÁS laphoz jusson. Attól tartott tehát, hogy a kormány ezúttal modernebb eszközökkel próbálja meg azt, amitől már Wesselényi is tartott: az alsóbb néprétegeket játsszák ki a reformerek ellen. S ha konkrétabb formában nem is ismeijük ellenérzéseit, annyi kétségtelen, hogy azoknak hangot adott. Deák is tudta Kehidán, hogy Batthyány kárhoztatja a Pesti Hírlap modorát.18 A titkosrendőri jelentések egyenesen megdöbbenésként jellemzik lelkiállapotát.1 9 Széchenyi azonnal felfigyelt politikai elbizonytalanodására. 1841 februárjától csaknem naponta kereste Batthyány társaságát, s örömmel jegyezte fel, hogy sikerült megnyernie. Néhány nappal később viszont Batthyány már ellenzi, hogy röpirattal lépjen fel a Hírlap ellen. Újabb két hónap múlva megint Széchenyivel tart: „látom, igazad volt — nem hittem, hogy idáig jutnak a dolgok".20 Alig néhány hónappal azután, hogy Batthyány a már kialakult reformellenzék tevékenységébe országos szinten bekapcsolódott, újra meg kellett hogy határozza helyzetét, mert a reformmozgalom továbblépett. A Pesti Hírlap formailag is, a benne felvetett társadalmi problematika révén is túllépett a kiváltságoltak politikai bázisán és azok problémáinak, gondjainak képviseletén. A tartalmi célkituz ;ek nem változtak, így ismeretesen Széchenyi is csak nehézkesen, a „taktika", a „modor", illetve a személyes ellenségeskedés szintjén tudta megfogalmazni ellenérzéseit. A Széchenyi-Kossuth vita azonban sok mindent tisztázott, főként azt, hogy a mozgalmat eddig irányító köznemesi-középbirtokosi vezetés nem szorulhat háttérbe. Az arisztokraták azonban — ha magukra értették a kiváltságoltak egészére is vonatkoztatható „ellenetekre, ha kell" kossuthi kitételét — ha szövetségesként nem is váltak feleslegessé, de szövetségük értéke csökkenőben volt. A Hírlap nem szorult főúri mecenatúrára, utazó arisztokraták tudósításaira. így az arisztokraták társadalmi központteremtő funkciójának jelentősége is csökkent. Batthyány személyes sorsában is érzékelhette mindezt. Az országgyűlés idején oly tevékeny politikus most Pestre költözött, a politikai élet áthelyeződő centrumába, de korábbi vezető szerepét egyelőre elveszítette. A Hírlap az ellenzék támogatása nélkül indult. Pest megye gyűlésein nem volt oka megjelenni, a szorgalmasan dolgozó büntetőtörvénykönyvvel foglalkozó országgyűlési választmánynak nem, csak a Duna-szabályozással foglalkozónak lett tagja. Kénytelen-kelletlen vonult vissza a közélettől, elbizonytalanodott, életformája ismét a tétlen, a kötetlen társaséletben feloldódó arisztokratáéhoz közelített. Széchenyi kísérletei, hogy ebből kimozdítsa, és a saját céljaira aktivizálja, bizonyára segítették Batthyányi saját helyzete tarthatatlanságának tudatosításában. Széchenyi 1842 márciusában a nádornak indítványozta, hogy Batthyányi nevezzék ki Vas megyei főispánnak, mert ezáltal a kormány felé hajlítható. Batthyány nem hárította el Széchenyinek sem ezt az indítványát, sem egy újság alapítására vonatkozó terveit sem.2 1 Hozzájárult Batthyány elbizonytalanodásához betegeskedése és egy, a kancelláriát is megjárt, közelebbről nem ismert birtokperének elhúzódása is.2 2 "Deák Ferenc emlékezete. Levelek. (S. a. r. Váczy János) Bp., 1890. 77. 1 'Ferenczy Zoltán (szerk.): Széchenyi István: A Kelet népe. Bp., 1925. 660. '°SZIN V. 442., 453., 470. "Uo. 562., 553. J1 Uo. 629., 633., 690.
