Századok – 1982
Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén 1159/VI
BATTHYÁNY LAJOS A REFORMELLENZÉK ÉLÉN 1165 Visszavonult ugyan, de nem vált zárkózottá. Magántitkára, Kuthy Lajos, részt vett a Kelet Népe körül kibontakozó sajtóvitában, írt a Pesti Hírlapba, kapcsolatot tartott az ellenzékkel. Valószínűleg ő közvetítette az első találkozást 1841 végén Batthyány és Kossuth között. Utóbbi egy iparegyesület alakításának tervével kereste fel a grófot, amelynek elnökségét Batthyány előzetesen elvállalta.2 3 (Megválasztására 1842 júniusában került sor.) Ugyanekkor, 1841 v^gén foglal állást hosszabb idő óta először politikai kérdésekben, az ellenzék mellett, de a Pesti Hírlap körüli vita érintése nélkül. Szorgalmazza, hogy Deákék készítsenek kisebbségi különvéleményt a büntetőtörvénykönyv kidolgozása kapcsán az esküdtszéki bíráskodásról.2 4 1842 januárjában szembeszáll azzal a királyi leirattal, amely megsemmisíti Pest megyének a büntetőbíráskodás modernizálásáról hozott határozatát. Ekkor élénkül fel sógora, Károlyi György gróf is: „tehát megint opponálunk . . . már régóta nem volt semmi".2 5 De Batthyány még áprilisban is távolságtartással emlegeti Deákról: milyen kitűnő férfiú, „csak a Kossuthjához ne nyúljon senki".2 6 A végső elhatározást a reformellenzék Kossuth továbbfejlesztette politikai áramlatához való csatlakozásra feltehetően Széchenyi 1842 novemberében elhangzott akadémiai beszéde érlelte meg benne. Néhány nappal elhangzása után politikai értelemben végérvényesen szakít Széchenyivel. Aktivizálódik. Tárgyal a jövő évi országgyűlés leendő gyorsíróival. Beszédet készít az Iparegyesület közgyűlésére, amelyet előzetesen bemutat a választmány ülésén, ellentétben Széchenyivel, aki akadémiai beszédét nem mutatta be annak elnökségének.2 7 1843 januárjában már az ellenzéki főrendeket hívja magához, Széchenyi akadémiai beszédéről tanácskozandó.2 8 Passzivitása feladására a közelgő országgyűlés is késztette, hiszen annak főrendi tábláján újra reá várt a vezéri szerep. Kossuth az országgyűlésen elérendő döntő reform, a háziadó közteherviselési alapra helyezése ügyében írott vezércikkét megmutatja Batthyánynak is.2 9 Az ellenzéki politikusok immár rendszeresen kikérik tanácsát. Hozzálát a főrendi ellenzéki pártklub, a „kis-kaszinó" szervezéséhez. Éles hangon nyilatkozik a „kormány perfidiájáról", s a jól értesült Metternich már róla mondja: nem lehet Magyarországon égő fáklyákkal mászkálni.30 1843 közepén kezd komoly aktivitást kifejteni az Iparegyesület érdekében, részt vesz rendezvényein, aláírásokat gyűjt részvényeire.3 1 1843 júniusában a megnyíló országgyűlésen a főrendi táblai ellenzék vezetőjeként irányítja újra pártja munkáját. Ekkorra túl van legnehezebb döntésén: elfogadja és következetesen képviseli, majd új elemekkel gazdagítja a reformellenzék politikáját. Nem döntött azonnal. 1841-42-ben 33 „ez úton jöttem érintkezésbe Batthyány Lajossal, kit annak előtte nem is ismertem" -emlékezik Kossuth 1880-ban. Viszota Gyula (szerk.): Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal I. Bp., 1927. 783. ,4 SZIN V. 528. ,s Üo. 542. 26 Üo. 589. ,7 Uo. 659., 660., 664. 3 'Bártfay Szabó László: i. m. I. 435. 19 SZIN V. 660. 30 Uo. 668., 692., 703. 31 Takáts Sándor: Kémvilág Magyarországon. Bp., 1980. 217.
