Századok – 1982
Zimányi Vera: A Batthyány család hagyományai 1153/VI
A BATTHYÁNY CSALÁD HAGYOMÁNYAI 1155 A mohácsi csatavesztés és a király halála után Batthyány Ferenc először a nemzeti párthoz csatlakozott, de hamarosan felülkerekedett a birtokai fekvése miatt szükségszerűnek tekinthető magatartás, és Ferdinánd híve lett, mint a nyugati országrész többi nagybirtokosa is. Ferdinándtól nyerte 1526-ban Szalonak várát, amely Németújvár mellett évszázadokon át a család ősi fészke maradt. A kialakult új helyzetben a végvárak megerősítése és megtartása vált a legfontosabb feladattá, a szerveződő majorságok terméseinek, valamint a jobbágyok szolgáltatásainak a nagy részét ezek fenntartására fordították a veszélyeztetett vidékek főurai, így a Batthyányak is. Ferenc öntudattal írta: „Amennyire tehetségem engedte, szegény hazámnak mindig szolgálni igyekeztem. Most is száznál több lovast tartok a magam költségén, mégpedig nem a birtokomon, hanem a veszedelemben forgó végházakban: Székesfehérvárott és Pécsett."6 A főnemesi várakban egész udvartartások keletkeztek, ahol messzi vidékek nemesi ifjai és leányai nevelkedtek, a főúr köré csoportosuló nemesi familiaritás egész rendszere alakult ki. Mindez a török elleni harc szolgálatában állt. Kulturális-nevelő hatása sem volt elhanyagolható, különös tekintettel arra, hogy Mohács után az országban nem székelt többé királyi udvar, amely nagyobb számú nemest összpontosított volna. A Nádasdyak mellett a 16. században a Batthyányaknak volt a legnépesebb udvartartása; e várakban a török elleni védekezés ügye és az ország szeretete központi helyet töltött be az emberek gondolkozásában. Batthyány Ferenc is hamarosan csalatkozott a Habsburg-vezetésben, amely nem tudta az országot megszabadítani a törököktől. 1552-ben keserűen írta Mária királynénak, II. Lajos Németalföldön élő özvegyének: „Olyan nemzet kormányoz minket, amelyik magamagát sem tudja kormányozni. Félek, hogy a török elfoglalja hazánkat, s idegen földre kell költöznünk. Én előbb akarok meghalni, mint az országból kivándorolni!"7 Ennek megfelelően feszült figyelemmel kísérte a végvárak sorsát. Barátságban volt Jurisich Miklóssal, Zrínyi Miklós a körülzárt Szigetvárból, Losonczy István pedig az ostromlott Temesvárból is írt Batthyány Ferencnek. Családjukat különben többszörös rokoni szálak fűzték a Zrínyiekhez. A gyermektelen Ferenc unokaöccse, az 1590-ben meghalt III. Boldizsár volt a család következő figyelemre méltó személyisége. A szigeti hős, Zrínyi Miklós leányát, Dorottyát vette feleségül, Zrínyi Györggyel és Nádasdy Tamással együtt harcolt a török ellen. Ő is országos főméltóságokat töltött be, és németújvári, rohonci, valamint szalonaki váraiban egy sor kiváló embert gyűjtött maga köré, így a reformáció lelkes terjesztőit, Beythe Istvánt és Beythe Andrást. 1582 és 1598 között két ízben is Németújvárott működött Manlius János nyomdája, amelyben ezekben az években 7 munka látott napvilágot, köztük Heltai Gáspár Száz Fabulája. Gyakran volt vendége a németalföldi Clusius is, a kor leghíresebb botanikus tudósa, aki a gyarmatokról behozott növényújdonságokat Európa-szerte terjesztette, így a bécsi udvarban is, és első kézből hozott ez új növényekből Batthyány Boldizsár messze földön híres kertészetébe is, ahonnan azok más főurak kertjeibe is eljutottak, majd lassan szélesebb körökben is elterjedtek. Boldizsár fia, II. Ferenc szintén magas méltóságokat töltött be, a dunántúli részek főkapitánya is lett. Bárói, majd 1603-ban grófi rangot nyert. A török veszély egyre jobban 6 Uo. 162. 7Uo. 164.
