Századok – 1982
Vita - Szegfű László: Megjegyzések Thonuzoba históriájához 1060/V
VITA 1073 nélkül Váradra). Ilyen - az elbeszéléssel nem egyező tartalmú - a szóban forgó miniatúra is: „Vazul megvakítását is megfesti a miniator: de hogyan? Nemcsak mint egy kegyetlen cselekedet tényét, hanem egybekapcsolja Imre herceg sírba tételének jelenetével. Egy képen ábrázolja a két eseményt, a súlypontot mintegy Vazul megvakítására helyezve a virtuózán felépített miniaturán,'" 1 1 amelyekről nem egy állókép tekint ránk - az egy képbe tömörített jelenetek között nemcsak kronológiai, de oksági összefüggés is megfigyelhető. Úgy gondoljuk, ez alól a szabály alól a Vazul-miniatura sem kivétel. Ha pedig Imre halála és Vazul megcsonkítása összefügg egymással, illetve a „Vadkan"-nal, elérkeztünk a probléma (egyik lehetséges) megoldásához.'1 2 Nézzük most már, hogy milyen konzekvencia vonható le az eddigiekből korabeli történetünkre. Amikor eredményekről beszélek, természetesen annak fenntartásával teszem ezt, amit korábban is vallottam: „A 10-11. század fordulójának történetére olyan kevés adattal rendelkezünk, hogy azok különféle szempontú csoportosítása más és más következtetés levonására ad lehetőséget.1 1 3 Éppen ezért roppant nehéz eldönteni, hogy meddig tart a történeti rekonstrukció, és hol kezdődik az a folyamat, amikor a történész a meglévő adatokból a saját konstrukcióját kezdi építeni." 8. Az én elképzelésem (rekonstrukcióm vagy, ha úgy tetszik, konstrukcióm) a következő: István Imrét állította a hadsereg élére (dux Ruisorum). Feltételezhető, hogy ebben a minőségében Imre viselte a fővezéri tisztet a belső ellenségnek számító Ajtony és a külső támadó, II. Konrád ellen viselt háborúban.11 4 E két győzelem bizonyíthatta, hogy Imre rátermett hadvezér, s ugyanakkor élvezi a hadsereg bizalmát is. Ekkor István úgy határozott, hogy átadja a hatalmat fiának. Akadályt jelenthetett azonban a hatalom átvételénél, hogy azt az ősi jogszokás alapján Vazul magának követelhette. Emellett Vazulnak három fiúgyermeke is volt, sőt házassága révén komoly katonai potenciál is állhatott mögötte.1 ls Érthető tehát, hogy István (pogány házassága ürügyén11 6 („propter iuvenilem lasciviam"111 ) lefogatta, s Nyitra várába záratta.118 A Vazul-párt erre összeesküvést szőtt István és Imre meggyilkolására, Vazul kiszabadítására és a hatalom megkaparintására. Az István elleni akció, mint közismert, kudarcba fulladt,1 1 ' viszont Thonuzoba és emberei - talán éppen vadászat közben - meggyilkolták Imre herceget, vagy legalábbis I ' 'Berkovits Ilorn: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában. Századok, 87 [1953]. 72-107. - Különösen: 85. II 'Thonuzoba orgyilkosságára utalhat - negatív bizonyítékként -, hogy a 13. század végéig a Tomaj nemzetségben éppúgy nem találkozunk a Thonuz névvel, mint ahogy az Abák sem használják ez ideig a baljós emlékű Sámuel nevet. Ekkor azonban mindkét nemnél feltűnik - talán aktuálpolitikai megfontolásokból - az István-kori ős neve; a Tomajoknál pl. Thonyz, Thanyz alakban (A magyar honfoglalás kútfői, [szerk. Pauler Gyula-Szilágyi Sándor] Bp., 1900. 463.). Hasonlóképp nem szerepel a magyar nemzetségi címerek között sem olyan, amely vaddisznót ábrázolna (Csorna József: Magyar nemzetségi címerek. Bp., 1904.). Feltehetőleg tilos volt e címerkép viselése, s ez magyarázhatja, hogy a Tomajok később miért griffet ábrázoló címert viselnek. 113 Lásd pl. Géza fejedelem házasságáról vagy pénzveréséről folyó vitákat, a helynevek történeti forrásértéke körüli polémiákat, Ajtony leverésének kérdését, az ideológiai harc értékelését vagy a ducatus problematikáját ... és még sorolhatnánk. 11 "Szegfi László: Az Ajtony-monda. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Historica, 40 [1972]. 19-20. — Imre hadvezérsége mellett szól, hogy a helyébe állított Péter „dux exercitus regis" lett. (SRH II. 392.) 115 Ha helytálló Pais Dezső feltevése, hogy Thonuzoba azonos Ősbő(Usubuu)-vel, akkor ennek a hatalomnak a meglétét erősíti az Ibn Fadlán művéből felhozható analógia, aki szerint a kazár Kaganb.h (buu) a Nagy Kagán első helyettese, ő vezeti a hadsereget, ő igazgatja az államügyeket, előtte hódolnak a leigázott népek királyai stb. (A magyarok elődeiről és honfoglalásáról. 61.) 116 Gerics: A Tátony nemzetségről. 7-19. 117 Bollók: i. m. 101. — Meg kell jegyeznem, hogy Bollók János itt „per iuvenilem lasciviam" idézést tulajdonít nekem kérdőjellel pedig a szövegemben határozottan „propter" szerepel (I. m. 281. o. 2. sor). 118 SRH I. 320. 11 'SRH II. 399.
