Századok – 1982
Közlemények - Csóka J. Lajos: Az esztergomi főszékesegyházi könyvtár MS. III. 184. kódexe 969/V
984 CSÓKA J. LAJOS A schäftlarni iskola és scriptorium működésével kapcsolatban arra is rámutatott P. Ruf, hogy mintapéldányaikat kezdetben főleg a gazdag freisingi könyvtárból, aztán a két bajor bencés apátságból, Benediktbeurenből s még inkább Tegernseeből szerezték be.52 S ugyancsak szoros összeköttetésben álltak a velük egyidős bajor premontrei prépostsággal, Windberggel, melyet viszont erős szálak fűztek a laoni—párizsi iskolához is.5 3 A mondottakban látjuk azt a lelki és szellemi milieu-t, melyben kódexünk megszülethetett, melyből az kibontakozhatott. Annak bizonyítékát viszont, hogy tényleg ott jöhetett létre, a kódex paleográfiai elemzéséből és tartalmából merítjük. Tény, hogy a schäftlarni kódexek közölt fotókópiái között nem találtunk olyat, melynek írása teljesen megegyezne a mi kódexünk első vagy második írójának kezevonásaival. Viszont azt is állíthatjuk, hogy kódexünk írásának minden jellegzetessége megtalálható a 12. század második feléből származó schäftlarni kéziratokban: így pl. a zömök álló kisbetűk, a hosszúkás, elegáns nagybetűk, a sor alá nyújtott szárú r,/, s, a rövidítésekben sor fölé írt nyitott a, a kétféle alakban használt d, et, a et, rt, de, us, or összevonása, a különféle rövidítési jelek, a eon változatos jelzése. Ezek alapján úgy véljük, hogy kódexünk készítője a schäftlarni iskola két, előttünk ismeretlen klerikusa volt, aki az írás technikáját a schäftlarni hagyományok alapján sajátította el, s azt bizonyos fokig egyéni változatban használta. Ami a Canticum-magyarázat tartalmát és irányzatát illeti, az is megfelel a schäftlarni viszonyoknak. Kommentárunk erősen hangsúlyozza a doctorok és a predicatorok tanító, igehirdető hivatását, miközben a püspökök működéséről szinte teljesen hallgat. Ám a tevékeny „vita activa" mellett a befelé fordult, az imádságos „vita contemplativa" is megkapja a maga lehetőségét. Ennek a két életformának harmonikus összekapcsolása jellemezte a kezdeti buzgósággal és lendülettel dolgozó premontrei konventeket. Amíg ugyanis a bencés és a ciszterci szerzetesek szinte teljesen a kolostor falai mögé vonultak vissza, a világi papság pedig kint a hívők között élt, a premontreiek a maguk erkölcsi tökéletesedésének munkálása mellett főfeladatuknak tartották a hívők lelki gondozását, a hit védelmezését és terjesztését. Kódexünk keletkezésének rekonstruálása Említettük már föntebb, hogy a Canticum-magyarázatok túlnyomó többsége kiadatlan, melyeket nem állt módunkban tanulmányozni. Azok között azonban, melyek egészben vagy részben nyomtatásban is megjelentek, nem találtunk egyet sem, melyet a mi kommentárunk mintapéldányának, a miénket pedig annak másolatának tekinthetnénk. Ezért állítjuk, hogy a mi kommentárunk a laoni-párizsi iskola szellemében több forrásból egyénien szerkesztett eredeti mű, azaz kompiláció. Hogy a szerző — az általunk föltételezett schäftlarni iskola mestere — közvetlen kapcsolatban állott-e a laoni-párizsi iskolával, vagy annak csak közvetve volt-e tanítványa, nem tudjuk. Az azonban világosan látható, hogy a Canticum-magyarázat tradicio-5 2 Schäftlarn, 52. 53 Uo. 82, 106; Grabmann i. m. 147-48.
