Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
378 ZIMÂNYI VERA Bribir nagy település, 277 jobbággyal, akiket robotjuk után szintén 25, 22, ill. 20 forintra értékeltek, a hrelyniekhez hasonló robotot teljesítettek. 214 Rh fl készpénzadó (à 0,77 Rh fl) és mintegy 526 Rh fl értékű terményadó (à 1,9 Rh fl) bevétele volt az uradalomnak a jobbágyoktól. 14 libertinus is élt a helységben, 30, 28, ill. 25 fl-ra becsülték őket. Grysaneban 161 jobbágyot találunk, az előbbihez hasonló robotszolgáltatásokkal (à 1,1 fl készpénzadó és kisebb terményszolgáltatások). További 125 jobbágy a tersati ferences monostorhoz adta munkáját és adóit. Egy kis uradalmi szőlőt találunk, amely 14 hordó bort terem; ebből 2 hordót a jobbágyok kapnak művelésért. Mint látjuk, több helyen is előfordul a robotnak csekély fizetséggel való kombinálása. Drevnikben 158 jobbágyot találunk az előbbiekhez hasonló robottal à 0,8 Rh fl készpénzadó, 2,2 Rh fl értékű terményadó szolgáltatással. 17 1/2 hordó bort termett az uradalmi szőlő, ebből ugyancsak két hordót kaptak a jobbágyok a művelésért. Vinodolra vonatkozóan meglepő módon előkerült egy 1627. évi urbárium az Esterházy hercegi levéltárból. (Ez valódi, részletes urbárium, nem összesítő birtokbecslés, aestimatio, mint a többi közölt irat.) Ennek révén bepillanthatunk az uradalom korábbi életébe is. Kiderül, hogy 1627-ben egész sor munkáért, amelyet a jobbágyok az uradalom részére kötelesek voltak végezni, még meghatározott pénzösszeget fizettek. így pl. a grobnikiak a vár szükségére gerendákat faragtak, amely munkáért ölenként két pénzt, egy darab deszkának való fenyőfáért 8 dénárt fizettek nekik, de a várba szállítás a robot keretében történt. A majorsági rétek egy részét robotban, más, felsorolt réteket pedig meghatározott napszámdíj ellenében kaszáltak és gyűjtöttek. A szőlőmunkákat teljes egészükben megfizették, sőt az arató- és cséplőmunkákat is. Részletezték a később csak sommásan említett munkák egy részét is: amikor a földesúr Vinodolba jött, a jobbágyok kötelesek voltak lovon hordani a konyhaszerszámot, párnazsákot, málhát stb. egyik várból a másikba, oda, ahová ment a földesúr; ezt ingyen végezték. Tersatból lovon kellett hozniuk az urak „marháját" (áruit), e fáradságukért évi 6 lib fizetséget kaptak. Az őrségállás és levélhordás már ekkor is szerepelt kötelességeik között. Látható, hogy 1627-ben a robot még sokkal nagyobb mértékben kombinálódott pénzfizetéssel, mint egy fél évszázaddal később. A buccariak egyes szőlőmunkák ellenében részben adókedvezményt, részben pedig rendes fizetséget kaptak. A lóval rendelkező bakari (buccari) vlachok két köböl sót voltak kötelesek szállítani, amely után csak a vámot fizette az úr [tehát akkor még valahol "izetett vámot az uradalom!], a sót gabonára kellett cserélniök, az uradalomtól kapott két köböl só ellenében 5 starius gabonát kellett leadniuk. Ha ennél kedvezőbben sikerült a csere, a különbözet a vlachoké lehetett. így mintegy az uradalommal szemben fennálló kötelességük volt a kereskedelem gyakorlása! Ε rendkívül jó piacviszonyok között a nagybirtok előírta, megkövetelte, ezzel szemben Magyarország sok részében megtiltotta a jobbágyok kereskedését a 17. század egyes időszakaiban. A többi bakarinak is kellett terhet fuvaroznia Ozaljig, de minden lóteher után 6 lib-t kaptak ezért az úrtól. A szabadosok viszont mentesek voltak a teherhordási kötelezettségtől, ugyanakkor 6 lib útipénz ellenében Velencébe és máshová is tartoztak elmenni, ahová az urak parancsolták. Várépítési és javítási munkák ugyancsak terhelték a bakari jobbágyokat és vlachokat, favágás, és a vágott "fának a várba szállítása úgyszintén. Pénzadójuk összesen 1000 lib; ezenkívül a felosztott házhelyek és szétosztott földek után külön is fizettek valamennyit.
