Századok – 1981

Székely György: Emelkedő és hanyatló városok Európában a 17. század első felében 714/IV

715 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA lakosság 7%-a élt a fővárosban. Gazdasági téren Anglia vezető központja lett, szerkezete modernizálódott, a vidéki városok mind lassabban követhették. Norwich városának akkor 15 000 lakosa volt. A 17. századi Anglia 5 milliós népességének zöme falusi körzetekben lakott. A nagyobb városok manufaktúráival szemben a városokká fejlődő és más nagyobb falvak gazdasági szerepe az élelem- és nyersanyagtermelés, a felvásárlás, az áruk befejezése és szétosztása. Modern munkamegosztás alakult ki. London felemelkedése más versenytársakat visszaszorítva volt lehetséges. Az Angliában tartózkodó német kereskedők londoni Hansa-székházának Erzsébet-kori megszüntetése, az ő kiűzetésük a továbbra is folyó árukereskedelmi tevékenységüket kedvezőtlen körülmények közé juttatta. A Késmárk méreteihez szokott Szepsi Csombor Márton külföldi útjának (1616-18) kétségkívül fénypontja volt a forgalmi és művelődési központ London: „Azki Angliai királynak kertjeit, udvara népét és palotáit meglátta ez városban, semminek ítéli az Németországnak kelletlen muzsikáit." Igaz, hogy a korabeli Angliában is kivételes volt ez, az új iparszerkezet nem mindig a hagyományos városokban bontakozott ki. John Browne ágyúöntő a kenti Brenchleyben alkalmazott 200 gyári munkást. Gloucester forgalmi viszonyai az idő tájt inkább a középkori kereskedelem kontinentális intézményeire emlékeztetnek: a kiállítási csarnok (1606), a búzapiac (1606), a lisztpiac példázza ezt. Ε kisebb város posztóipara pedig hanyatlott, amire 1625-ben tanácsa hivatkozott is a koronának adandó kölcsön összegét sokallva: ahol egykor „húsz jó állapotú posztós" volt, ekkor csak kettő-három „közepes képességű". Glasgow piaci viszonyai is középkori viszonyokat sejtetnek: húspiac, a lisztpiac, fűpiac, mérleghely.2 Németalföld is nyilvánvalóan az egyik fő haszonélvezője volt az új forgalmi viszonyoknak és városi fejlődése nekilendült. A 17. század elején a holland lakosság 60%-a városban élt, ennek is háromnegyede 10 000 lélekszámúnál nagyobbakban. A belga és holland területet bejáró Szepsi Csombor Márton felismerte a városhálózat sűrűségét: „Hollandiának... ily szorosságban vagyon mégis harmincegy téglával kerített városa, tizenhárom közöttük nevezetesb." Az új viszonyok leginkább Amsterdamot jellemezték, ez emelkedett a világkereskedelem központjává, itt tömörült a legtöbb tengerész, itt már 1609-ben hivatalos bank működött. A magyar utazó szemléletében Amsterdamum a világ egyik „legfőbb emporiuma". Szepsi Csombor Márton mégis Leydenről vallotta, hogy annál nincsen „szebb város", hogy az a „paradisus terrestris". Feltűnt a magyar utazónak, aki megjárta „Frisiát" és volt összehasonlítási alapja, hogy Leyden mi minden forgalmi, művelődési intézménnyel rendelkezik: „nagy teherhordozó hajósvíz", hársfákkal szegélyezett utcák, ,játékos kertek, fürdőházak, labdaházak, sómalmok, számtalan kőhidak". A holland fellendülés az ő útja után tovább tartott. Amsterdamban 1622-ben 105, 1640-ben 140 ezer ember élt. Leydenben 1622 és 2E. A. Wrigley: Population and History (Wallop-Verona, 1969) 78.; Anne-Marie Pitiz: Affaires et politique. Recherches sur le commerce de Genève au XVIIe siècle. (Genève, 1964) 15.; Stephan Skalweit: Frankreich und der englische Verfassungskonflikt im 17. Jahrhundert (Moskau, 1970) 5.; Charles Wilson: England's Apprenticeship 1603-1763 (London-Oxford, 1966) 179.; Β. Ε. Supple: Commercial Crisis and Change in England 1600-1642. (Cambridge, 1964) 2.; F.J. Fisher: The Development of the London Food Market, 1540-1640 (Economic History Review, V, 1934-5) 46-64.; Edward Hyams: The Changing Face of Britain (Bungay, 1977) 140, 177-178.; Barta János és Klaniczay Tibor: i. m. 528, 536-537.; Kovács Sándor Iván: Gaál Gábor 1943. évi Szepsi Csomborkiadása (Korunk, 1977. 10. szám) 818.; M. D. Lobel-J. Tann: Gloucester (M. D. Lobel: Historic Towns Volume I London-Oxford, 1969) 12-13.;/. R. Kellett: Glasgow (uo.). 5.