Századok – 1981
Makkai László: Bethlen és az európai művelődés 673/IV
683 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA nista vezetés alatt működtek nyomdák, összesen tíz. A háborús viszontagságok során megszűnt s csepregi, a nagyszombatit viszont Bethlen az országgyűlési végzéssel száműzött jezsuitáktól elkobozta, és újonnan vásárolt betűanyaggal kiegészítve Gyulafehérvárt 1622-ben üzembe helyeztette. Uralkodása alatt, 1625-ben elevenedett fel a sokáig szünetelő régi brassói nyomda is, úgyhogy halálakor a nyomdák száma ugyan nem változott, de a katolikusok kárára a kálvinistáké eggyel szaporodott.28 A hazai nyomdákból a Bethlen uralmát is befoglaló két évtizedben, 1611 és 1630 között 339 nyomtatvány került ki, közel fele magyarul, a többi főleg latinul, kisebb számban németül, szlovákul és románul. De még a magyar nyelvű kiadványok sem mind itthon jelentek meg, éppen a legjelentősebbek, mint Szenczi Molnár Albert szótára, nyelvtana, fordításai, Szepsi Korotz György királytükre stb. külföldön, főleg németországi nyomdákban láttak napvilágot. A kálvinista erdélyi fejedelmek politikai aktivitásának nökedésével együtt fejlődő kálvinista műveltség különösen szűkölködött nyomdákban; a németországi besegítés ellenére sem volt elég a debreceni, majd a gyulafehérvári teljesítménye (a kettő együtt az 1611 és 1630 közti hazai könyvtermelésből mindössze 87 kiadványt, azaz alig több mint negyedrészt bocsátott ki.)2 9 Számos fontos, különösen éppen világi tárgyú, de nemegyszer vallásos kálvinista mű is (mint Szepsi Csombor Márton Europica Varietas-a és Udvari Scholá-ja, Szenczi Molnár Albert Discursus-a, Pataki Füsüs János és Milotai Nyilas István királytükrei, Pécseli Király Imre énekei, Alvinczi Péter vitairatai) Kassán, Bártfán és Lőcsén, tehát lutheránus (egyébként amúgy is a felekezeti célokon túlmenően üzleti vállalkozásként magánosok vagy városi hatóságok által alapított) nyomdában került sajtó alá. Debrecen főleg prédikációkra specializálódott, Gyulafehérvár pedig jobbára törvényszövegeket és tankönyveket adott ki. A gyulafehérvári nyomda alapítása mellett Bethlen — mint láttuk - nagyarányú külföldi könyvvásárlással és magyar szerzők könyvei (eddigi tudásunk szerint mintegy 40, köztük Káldi György katolikus bibliafordítása) kiadásának anyagi támogatásával igyekezett a hiányokon segíteni. Könyvtárépítő koncepcióját sajnos nem ismerjük, mert híres könyvgyűjteménye még a Corvinánál is rosszabbul járt, először 1658-ban, azután végleg 1849-ben elpusztult, s még jegyzéke sem, hanem mindössze néhány darabja maradt fenn, úgyszólván véletlenül.30 Semmiféle könyv nem pótolhatta azonban a színvonalas felsőoktatást. Míg a fejedelmi hatalom elméleti megalapozása csak 1619 után, a magyar királyi korona elnyerésének reményében és szándékával vált sürgetővé, s Forró, Milotai, Pataki Füsüs és Böjti Veres már idézett művei valóban ezután keletkeztek, a gyakorló politikusok, kancelláriai tisztviselők és diplomaták képzése kezdettől fogva megoldást kívánt. Bethlen abban, az erdélyi viszonyokból fakadó különleges helyzetben volt, hogy tanácsosainak és főtisztviselőinek nagyobbik része nem a kálvinista, hanem más, római katolikus, unitárius vagy éppen a tiltott szombatos felekezethez tartozott. Függetlenül kálvinista vallási meggyőző-28 Borsa Gedeon: Magyarországi nyomdászattörténet, XV-XVI1. század. In: Régi könyvek és kéziratok. Szerk. Pintér Mária. Bp., 1947. 85-96. 2 9 A nyomdatörténeti számadatokat a Hervay Ferenc által a MTA Történettudományi Intézete számára készített kimutatásból vettük. 30 Jakó Zsigmond: A nagyenyedi Bethlen-kollégium könyvtárának kezdetei és első korszaka (1622-1658). In: írás-könyv-értelmiség. Bukarest, 1976. 199-208.
