Századok – 1981
Makkai László: Bethlen és az európai művelődés 673/IV
685 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA Bethlen eleinte wittenbergi neveltetésű prédikátorokkal volt közelebbi kapcsolatban. Nevelője, Szerdahelyi István, később (1597-1609) beregszászi prédikátor 1591-ben iratkozott be Wittenbergben, ugyanabban az évben, mint Szenczi Molnár Albert és Újfalvi Imre. Egy évvel előbb ott tanult Czeglédi János is. Újfalvi Imre és Czeglédi János neve közismert a despotikus Hodászi Lukács tisztántúli püspök ellen folytatott sikertelen viaskodásukról, aminek következtében Újfalvi börtönbe került, s Czeglédi is csak azért maradhatott meg ecsedi parókiáján, mivel Báthori Gábornak, az Újfalvi elítéltetését jóváhagyó fejedelemnek a nevelője volt. Szerdahelyiről is tudjuk, hogy feletteseivel perlekedett, valószínűleg belekeveredett az Ujfalvi-ügybe, de a perbefogást már nem érte meg. Újfalvi és Czeglédi gondolkodása távolról sem szűkült a heidelbergi kálvinista ortodoxiára, Wittenberg és Strassburg hatása kiszélesítette látókörüket, s megértőbbé tette őket más szellemi irányzatokkal szemben is. ami viszont itthon sok ellenséget szerzett nekik.35 Feltételezhetjük, hogy Szerdahelyi is osztotta nézeteiket, mindenesetre Böjti Veres Gáspár szerint antik mitológiára tanította Bethlent, hittanról nem esik szó. Wittenbergi diák volt az erdélyi püspök, Tasnádi Ruber Mihály is Bethlen trónraléptekor (1618-ig), valamint udvari prédikátorát, az 1615-ben meghalt Rettegi Jánost is elődjétől örökölte a fejedelem. A fordulat minden jel szerint Szenczi Molnár Albert erdélyi látogatása kapcsán történt meg. Molnár akkor már szótára, nyelvtana, bibliakiadása és zsoltárfordítása révén nevezetes ember volt, s mikor 1615 februárjában közel egy hónapig Bethlen mellett tartózkodott, bőségesen tájékoztathatta a fejedelmet nemcsak a heidelbergi és marburgi egyetemekről, hanem a két német uralkodó udvartartásáról, politikai törekvéseiről (az 1608. évi protestáns Unió vezetői voltak) és műveltségpártolásáról is. Alighanem Molnár személyén keresztül ekkor vette fel Bethlen a kapcsolatokat az Unióval, s ezért nyugodott bele a nagy literátor távozásába, akit pedig megalapítandó főiskolája vezetőjének próbált itthon tartani. Bár Bethlen már 1614-ben küldött két ösztöndíjast Heidelbergbe, mégis első határozott jele a heidelbergi tájékozódásnak az új udvari prédikátor, Keserűi Dajka Jánosnak közvetlenül Molnár elutazása után történt kinevezése. Valószínűleg Molnár javaslatára, hiszen ismerték egymást Marburgból és Heidelbergből, ahol Keserűi 1608-1609-ben tanult. Mikor 1618-ban Keserűi erdélyi püspök lett, Bethlen újból egy volt heidelbergi diákot, Milotai Nyilas István tisztántúli püspököt hívta meg udvari prédikátorának, akit 3 5 Szerdahelyit mint Bethlen gyermekkori nevelőjét és későbbi beregszászi prédikátort Böjti Veres Gáspár említi (Szerdeliusnak latinosítva) Panegyris in .. . laudes . . . Gabrielis Bethlen c. (Heidelberg 1617) költeményében (bilinguis kiadása Tóth Béla fordításával és Makkai László utószavával: Bp., 1950. 18-19.). Újfalvi és Czeglédi műveltségére, nézeteire és pőrére Keserű Bálint: Újfalvi Imre és a magyar későreneszánsz. Szeged, 1968., uö.: Újfalvi Imre és az európai „későhumanista ellenzék". Szeged, 1969., uő.: Az Ujfalvi-per jegyzőkönyve. Szeged, 1972. Ezek az egyébként kitűnő cikkek nem világítják meg eléggé azt, hogy Bethlennek Ujfalvival szemben tanúsított jóindulata, szabadonbocsátása hátterében esetleg a Szerdahelyitől kapott nevelés és a vele feltehetőleg később is tartott kapcsolat szerepet játszhatott. Szerdahelyi személye csak Böjti Veres Gáspár tudósítása alapján fűzhető Bethlenhez, ezért eddig a fejedelem életrajzaiban neve nem szerepelt. Életére 1. Lehoczky Tivadar: Beregvármegye monographiája II. Ungvár, 1881. 83. Wittenbergi tanulására Szabó Géza: Geschichte des ungarischen Coetus an der Universität Wittenberg 1555-1613. Halle, 1941. 143. (Ez utóbbiakra Barcza József volt szíves figyelmemet felhívni.)
