Századok – 1981
Makkai László: Bethlen és az európai művelődés 673/IV
686 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA ebben az állásban Heidelberg legkiválóbb magyar neveltje, Geleji Katona István követett 1623-ban. Ugyancsak Heidelbergben tanult Alvinczi Péter, Bocskai bizalmasa, majd kassai papja, akit Bethlen nyilván már Bocskai környezetében megismert, szorosabb kapcsolatot azonban trónralépte után épített ki vele, mint az erdélyi paphiány pótlásában segítőjével, majd harcai fő ideológusával (Querela Hungáriáé 1619) és diplomáciája egyik legfőbb intézőjével. A hét vármegyének 1622-ben történt Erdélybe kebelezésével közvetlenül Bethlen hatókörébe kerültek az addig inkább Rákóczi György sárospataki udvarához vonzódó kitűnő heidelbergi diákok is, mint Szepsi Korotz György, Szepsi Csombor Márton, Kecskeméti Sánta János, Prágai András, Pataki Füsüs János, akiknek a politikai elméletben kifejtett munkásságáról már szólottunk. Bethlennek a hét vármegyével kibővült országában a kálvinista egyház ha formailag nem is, de hatásában uralkodó szerepet játszott, s ezt elsősorban a kulcspozíciókba került heidelbergi és marburgi végzettségű prédikátorok alapos műveltségének és akadályt nem ismerő buzgóságának köszönhette. Szám szerint is sokan voltak, csak 1617 és 1619 közt 33 diák vizsgázott a híres Pareus Dávid heidelbergi professzornál, Szenczi Molnár Albert pedig 1617-ben 25 heidelbergi és 12 marburgi magyar hallgatóról tudósít.36 A heidelbergi és marburgi tájékozódás eldöntötte azt is, hogy Bethlen milyen főiskolát vegyen példának a sajátja felállításához. Míg Heidelberg a klasszika-filológiában és a teológiában jeleskedett, s ide Szepsi Csombor Márton szerint „minden nemzetségek, de főképpen az magyar tanuló ifjak sietnek", addig Marburg, noha „tudós emberekkel híres, mindazáltal az theologicum Studium benne igen szűk, kiváltképpen való Studium az jurisprudentia és philosophia".3 7 Bár Gyulafehérvárt kezdettől fogva színvonalas latin iskolát tartott fenn, ahová Heidelbergben végzett tanárokat, 1617-ben Gyöngyösi Istvánt, 1619-ben pedig Szilvási Mártont és Geleji Katona Istvánt nevezte ki, sőt 1621 előtt német „mestert", bizonyos Jacobus Germanust is meghívott ide,38 Bethlen eredetileg Kolozsvárra tervezte német mintájú akadémiáját telepíteni. 1617-ben az unitárius városban nemrég meggyökerezett kálvinista egyháznak szóló adománylevelében már kötelességének mondja a híres Kolozsvár városában „az egyedül igaz vallásnak mintegy koronájául... fejedelmi támogatással akadémia állításáról" gondoskodni. Már ekkor érvényesült tehát iskolaalapító elgondolásaiban a heidelbergi kálvinista szellem, még csak valamiféle közös protestáns, nemhogy esetleg unitáriusoknak és katolikusoknak is nyitott, Wittenberghez vagy Páduához hasonlító, többé-kevésbé felekezeten felüli főiskolára sem gondolt. Ugyancsak kálvinista kezdeményezésű és jellegű lett volna az 1619-ben, a pozsonyi országgyűlésen javasolt főiskola, immár kimondottan egész Magyarország s ezen belül a világi értelmiség számára is „az igaz evangéliumi tudománynak és a politiának, azaz külső társaságnak helyesen igazgatására szükséges tudományoknak terjesztésére".39 A terv megvalósítására alkalmat kínált 1620-ban a jezsuita rend kitiltása és nagyszombati iskolájának a nyomdával együtt történt elkobzása. Mint Milotai Nyilas Istvánnál olvassuk: 3 6 Adattár I. i. m. 5-32,66-70, 77-90,112-116,190-235. 37 Uo. I. 206, 209. A második idézet a Marburgot meglátogató Komáromi Flórián Gáspár 1613. évi leveléből való. 38 Uo. I. 176, 224. 39 Mindkét idézetet 1. Benda i. m. 71-72.
