Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 527 összesen 18, körülbelül 1600 hold kiterjedésű, a hegyvámos szőlőterülettel együtt, összesen legfeljebb 150—200 jobbágy- és zsellércsalád él váltakozva mindkét birtokon, a részbirtokokat is számítva az 1830-as évek folyamán, a házasok közt „agilis" zsellérekkel.1 6 A gazdálkodás a birtokközösség formájában folyik, az osztatlan birtokokon, az ekkor még úrbérileg rendezetlen és tagosítatlan határban. Kiskorukban a testvérek gyámja nagyanyai nagybátyjuk, Hertelendy György a birtok, a családi vagyon kezelője és gondozója, 1822-ben a megye alispánja. 1809-től a huszadik évében járó Antal vezeti a közös gazdaságot, amelynek jövedelme hozzávetőlegesen évi 3000 forint körül mozog. Ez az összeg, ingadozások mellett, megfelel a megyében élő s jellegzetesen vékony réteget képviselő és a gazdag főnemesekhez képest közepes módú nemesi családok, többnyire táblabírók, olykor egyes megyei tisztviselők jövedelmének. Bár közöttük is sok az ennél szerényebb vagyoni körülményekkel rendelkező uradalmi ügyvéd vagy éppen táblabíró. Jóval több azonban a megyebeli nemesség négyötödét is felülmúló kisnemesség, illetve a jobbággyal sem rendelkező egytelkes parasztnemesek alig száz forint körüli, de sokszor még ennél is alacsonyabb jövedelmi szintjénél. Kirívóan kevés viszont a lakosság kétharmadát birtokán koncentráló, de alig húsz — nem is csak a megyében tulajdonos — nagy tekintélyű mágnáscsalád húsz, harmincezer forintot is meghaladó jövedelmi szintjéhez képest.17 Ε vagyonilag igen szélsőségesen és erősen féloldalasan tagozódott nemesi rétegek között a Deák-család a tisztes középszinten helyezkedik el, a műveltebb táblabírók és a megyei tisztségviselők egy szűkebb, felső csoportjában.18 Ebbe a szűkebb miliőbe épülnek be az egyéni hajlamokat hordozó életút szociális értelemben is rendhagyó kezdeteinek hatásai, és ez a környezet formálja azután tovább a gyermek, majd az ifjú személyiségét. Az eltaszítottság szociálisan is ható közegében a gyermek Deák jóformán mentes marad a nemesi családok mindennapjait, életmódját, viselkedését és mentalitását kezdettől fogva az etikettnek megfelelő szokásszerűséggel szabályozó hatásoktól. Ezek azután nem is csak időbeli késéssel, hanem a lazább testvércsalád kötetlenebb és a szokványos úrhatnám légkört morális adottságok folytán magától elutasító életviteléhez és gondolkodásmódjához idomultan egyúttal kevésbé intenzív forlapon. Kehidáról: Adatok Zalamegye történetéhez I-V. k. Nagykanizsa, 1876-78., szerkeszti és kiadja Bátorfi Lajos (a továbbiakban: Zala megye) II. k. 103.; továbbá: Eötvös K. i. m. I. k. 70-75., illetve 140-161. lapokon, de már az 1850-es évek elei viszonyok leírásával. 16 ZML. NÖ. 1835. Nr. 1. Söjtör, Nr. 45. Kehida. Hozzá legújabban: Simonffy Emil, A jobbágyfelszabadítás Zala megyében című tanulmánya, amelyben a szerző' közli az 1828-i és az 1848-i adatokat a söjtöri és a kehidai jobbágytelkek, a házas és a házatlan zsellérek számáról. Zalai Tükör. Zalaegerszeg, 1974, 90-97.1. Agilis-nek nevezték az olyan embert, akinek csak a felesége volt nemes, de az ő kúriája révén, mint kúria-tulajdonos maga is nemesi jogokat gyakorolt; illetve a nemes anyától és jobbágy apától származó utódokat. 1 Ά vagyoni viszonyokról ld. a ZML. Nö. 1835. évi adatait. Az 1819-ben összeírt és szavazásra jogosult 4486 nemesnek 87%-a vagyontalan parasztnemes - írja Degré Alajos. Zala megye reformkori követutasításai című dolgozatában. Levéltári Közlemények 44-45. sz. Bpest, 1977,148-150. 1 ' A Deák-famüiához közel állók csoportjába elsősorba a következő családok tartoztak: a rokon Kisfaludy Sándor mellett, a Hertelendyek, 1821-től az Oszterhuberek is, továbbá a Csányiak -László és István -, a művelt Skublicsok, a Sellyeiek, közülük Elek 1822-28 között főszolgabíró, Deák Antal első alispánsága idején pedig másodalispán, a Tubolyok, a Bertalan, a Csertán család, a maguk közt „Muki"-nak becézett zalabéri Horváth János, aki 1833-tól első alispán és egy évig a megye első országgyűlési követe is.
