Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
528 SÁNDOR PÁL mában érik őt később. A szocializáció ez időben és tartalmilag is módosult folyamatának hatásai megkülönböztetik az ifjú Deák viselkedésmódját, szokásait az életszakaszokat a maguk szokványos formájában és sorrendjében megjárt, és az azoknak megfelelő nevelésben is részesült középnemesi ifjakéitól. Az ő élményvilága, mivel a létet — éppen alapozó életszakaszában — már egy másfajta minőségében is tapasztalta, nemcsak mélyebb, de szociális hatásaiban tágabb is azokéinál. A kezdeti negatív alapélményt sikeresen ellensúlyozó testvéri gondoskodás, egyéni hajlamaiba épülve, nála erős szociális érzékenységet, a külvilág eseményei iránti fogékonyságot fejleszt ki, az alapélményre adott ellentétes előjelű pozitív válaszként. Az ifjú joghallgató kissé pallérozatlan modorú, az előírásszerű illem szabályaival nem sokat törődik. Nemcsak ruházata elhanyagolt, mozgása is darabos, beszéde még csiszolatlan, írása rendetlen, nagy étvággyal és mohón falatozik; a külsőségekre nem sokat ad.1 9 Az iskolai magaviseletéről tanúskodó bejegyzés a „valláserkölcsi" rovatban, ez az 1806. évi Nova ratio educationis rendtartása szerint kifejezetten politikai tartalmú minősítés, nem véletlenül jelzi a nem kielégítő pontosságát a vallásos gyakorlatokban. Az ifjú megveti a ferenci abszolutizmus politikai gépezetéhez igazított vallási regulák szigorú és adminisztratív formalitásait,20 és nem törődve a hivatalos tiltással, úton-útfélen zsebében hordozza az akkor még Fejér Györgytől2 1 szerkesztett Tudományos Gyűjtemény füzeteit, s ezekből másoknak is olvasgat. Egyes részeket emlékezetből is felmond a tudós tekintélyű szerző értekezéseiből. A szigorú tiltás ellenére többször is ellátogat a Győr megyei közgyűlésekre, ahol a magyarul nem beszélő, vagy nem tudó főispán gépiesen adagolt „weiter" szóhasználatát hangos kuncogással illeti.2 2 Megveti az erényt és a szellem fényeit nélkülözőket, az úrhatnámság megannyi megnyilatkozását, a csupán a származáson alapuló kiváltságosok érzéketlen elzárkózását a társadalom egészét s benne elsősorban a sokféle teher nyűge alatt élő parasztság sorsát érintő bajoktól. Kritizálja azokat, akik „azt vélik, hogy önérdemeik tették őket gazdaggá, a szegény pedig azért nyomorog, mert jobb. sorsra nem érdemes". Holott a társadalmi különbség a gazdagok javára gyakran csak onnan ered, írja néhány évvel később vaskos ítélettel, hogy „fogantatások idején a Méltóságos Úr, sőt némelykor annak inasa a Méltóságos Aszszont, nem a konyha szolgálót ölelte". Érzékenyen reagál minden szociális problémára, és megvan az a képessége, hogy meglássa a lokálisan jelentkező kisebb szociális anomáliákban is a társa-1 'Deák Ferenc életéből. Elbeszéli Deák egy iskolatársa. Pesti Napló, 1876. 27. évf. 40. sz. 1. 1. Idézik: Ferenczi i. m. I. k. 54., és Egry i. m. 27-28. 20 A második Ratio keletkezéstörténetéről és a fegyelmi szabályzatokról áttekintő képet fest Komis Gyula, A magyar művelődés eszményei 1777-1848 című kétkötetes munkájában, Bpest, 1927. I. k. 241-309., 582-583. 1. (A továbbiakban: Komis Gy..A magyar művelődés) 2 ' A hittudományban képzett historikus Fejér György egykor a pozsonyi jozefinista szeminárium papnövendéke, ekkor a győri tanulmányi kerület főigazgatója. Már régóta a rendi nacionalizmus híve lett és a Tudományos Gyűjtemény első köteteiben is ilyen szellemű tanulmányokat közölt. Ezek azonban nem nélkülözték a felvilágosult eszmék elemeit. 22 A Tudományos Gyűjtemény olvasásáról és memorizáló idézgetéséről ld. Bontz József: Keszthely város monográfiája című munkáját, Keszthely 1896, 423. 1. A „pompás emlékező erő"-re, valamint a szövegben hangsúlyozott egyéb mozzanatokra: Ferenczi i. m. I. k. 28-29., 41., 58. A Tudományos Gyűjtemény szellemi, ideológiai és kultúrpolitikai vonatkozásairól kissé laza összefüggésben az uralkodó rendi nacionalizmus társadalmi és politikai valóságával, ld. legújabban: A magyar sajtó története, Budapest, 1979 I. k. 284-323. 1. A kötetet szerkesztette Kókay György, a vonatkozó rész Fenyő István tollából származik.
