Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Zsuzsa: Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig (Werbőczi és a paraszt háború 108/I
130 HERMANN ZSUZSA A dokumentumokban nem bővelkedő parasztháború kutatói régen fölfedezték, s azóta egyik fő forrásuknak tekintik Nógrád, Hont, Pest és Heves megye nemességének 1514. június 16-án „Szentlőrinc falu mellett emelt táborában" kelt levelét. Az Abaújvár megye nemességéhez intézett levelet, amely egykorú (vagy közel egykorú) másolatban Kassa város levéltárában maradt fenn, Fraknói már 1872-ben közreadta, nagy részét le is fordította, szövegét tehát könnyen hozzáférhetővé tette.44 Az újabb kutatás tud e levél azonos keltezésű párjáról is, amelyet a négy megye nemessége Körmöc-, Selmec- és Besztercebánya városok elöljáróinak és lakosainak írt. Mielőtt a két levél szövege a parasztháború dokumentumainak gyűjteményében olvashatóvá válhatott,4 5 az említett monográfia már együttesen mutatta be azokat. Nem egészen hibátlan, de tévedésében következetes mondata szerint a négy megye nemességéből alakult tábor működéséről „tulajdonképpen a táborbeliek két levele alapján tudunk, amelyet csaknem azonos szöveggel a bányavárosoknak, illetve Kassának küldtek".4 6 Nem én tévedtem, amikor a régóta ismert levél címzettjét Abaújvár nemességében jelöltem meg. Következetesnek viszont azért tartom a mondatot, mert azonos társadalmi ranggal illetve a címzetteket, egyúttal a szöveget is „csaknem azonossá" tette. Tartalmilag ugyanis valóban csakis és éppen abban van eltérés a két levél között, hogy egyiküket megyei nemesek, másikukat városi lakosok kapták. Készséggel elismerem, hogy a különbség nem érinti a parasztháború eseményeiről bennük foglaltakat, ami persze elismerését jelenti annak is, hogy a harcok menetét illetően a bányavárosokhoz intézett levél semmivel sem bővítette azonos keltezésű, régóta ismert párjából merített tudásunkat. Elárul azonban valamit, amit a kassai levéltárban őrzött levélből nem lehetett kiolvasni, s amitől egyszeriben jelentőssé válnak szövegének a másikétól eltérő fogalmazásai is. Ε vallomásra azáltal bírható, hogy — párjával ellentétben - ez a levél eredetiben maradt ránk.47 Kézírása a megszólítás első betűjétől a címzés utolsó vonásáig: Werbőczié. Kétség sem fér hozzá, hogy a két levelet egyazon személy írta: erről tanúskodnak bevezető mondatainak nem is „csaknem", hanem teljesen azonos kifejezései, stilisztikai fordulatai. Mégis, külön hálával tartozom a sorsnak azért, hogy éppen a városoknak címzett levelet őrizte meg eredeti állapotában, miáltal e tanulmány tárgyához és mércéjéhez ragaszkodva (ha a vizsgált levéltári állag kereteit túl is lépve), Werbőczi saját kezű írásából olvashatom ki mindazt, amit e levelek szerzőjükről, annak tartózkodási helyén kívül is elárulnak. Segélykiáltás mindkét levél, nyíltabban kétségbeesett a megyének címzett, tartózkodóbban a városokhoz intézett, de bevezetésként egyformán drámai színekkel ecsetelték bennük szorult helyzetüket a négy megye nemesei. Csaknem két hónapja harcolnak mái a keresztesek ellen, írták, s a Pásztónál vívott nagyobb és több kisebb győztes csata után már biztonságban vélték magukat s a Duna-Tisza közét, most azonban rettentő híreket kaptak arról, hogy a parasztok két helyen is átlépték a Tiszát, és táboruk felé közelednek. 44 Századok. 6. 1872. 437-445. - Újabb fordítása: Nógrádi évszázadok. Salgótarján. 1976. 20-21. 4S Monumenta rusticorum . . . 116-118. 46 Barta G.-Fekete Nagy A. i. m. 128. 4 7 Jelzete: Dl 47080
