Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 367 századi. Az évszám nélküli ismert patrocíniumok közül az észak-magyarországiak főként 1400 után, a nyugat-magyarországiak talán 1400 előtti alapítások stb. Az Árpád- és Anjou-kori tisztelet mellett szólnak a gyakori helységnevek is: legrégebbi a Zala megyei „Cusmadomian" (1199). A két szent nevének egyesülésével keletkezett Zalában két Kozmadamján (1247, 1334), Baranyában három Szentkozmadamján (1332-1335, 1332-1337, 1396), későbbi a bihari Szentkozmadömjén (1373) és a hevesi Szentkozmadomján (1480) elnevezés.14 6 A göcseji nép ajkán új értelmet nyert Szentkozmadombja (1513: Ewry Kozmadamyan, Zala m. 1882: Szent előtaggal bővült)14 7 és a zala megyei Kozmadombja (1199: Cusmadomian).14 8 A második keresztnevet helyhatározószóként fogták fel és helyette az utótagba népetimológiásan beleértett domb főnév birtokos személyraggal ellátott alakját vették utótagnak. Helynevek még: (Kozma 14. sz., ma: Libickozma, Somogy megye), Kozma (1747, Fejér m. ma 1907 óta: Vérteskozma), Kozmafalva (1475, Vas m. 1941: Olaszfa), Dernjén (1332-1337: Demyan, Heves m.), Domony (1430: Daman, Pest m.), Deményfalva (1354: Damianfalva, v. Abaúj vm., ma: Csehszlovákia)149 keresztnevekből alakultak ki. Lehet, hogy a magyarországi középkor Kozma és Dámján tiszteletének részletes tárgyalása nem kizárólagosan az orvostörténeti kutatás része. Elemzésünket éppen annak a korszaknak a végén zárjuk, ahol a medicina védszentjeinek a tisztelete elkezdődött. Mégis mind az orvostörténet, mind a művelődéstörténet és művészettörténet számára alapvetően fontos a tisztelet képi emlékeinek és írásos forrásainak összegyűjtése14 9 '3 , továbbá a dokumentumok eredetének a tisztázása. Tekintettel arra, hogy mindeddig kizárólagosan az orvostörténeti szakirodalom foglalkozott a témával, és gyakran tévesen kontinuitást vélt felfedezni a korai tisztelet és a késő középkor védszent-kultusza között, éppen ezért szükséges ezen a szakterületen belül ennek a „tévhitnek" az eloszlatása. Tanulmányunkban a kétféle tisztelet egyszerű összekapcsolása helyett igyekeztünk a kérdésben reális képet alkotni. Eszerint a kapcsolat mindössze annyi lehet, hogy az Árpád- és Anjou-kori tisztelet alapja, kiindulási pontja lehetett annak a későbbi széles körű kultusznak, amely Magyarországon is, hasonlóképpen a nyugat-európai országok szokásához, Kozmában és Damjánban az orvostudomány és a gyógyszerészet (ill. a sebészet) védőszentjeit tisztelte. Ez az előzmény a magyarázata annak is, hogy az 1400-1530 közötti időszakból a magyar történelem vihara ellenére igen nagyszámú táblakép és faszobor maradt fenn szárnyasoltáraikon.150 Végül a művelődéstörténet és a művészettörténet számára sem érdektelen annak a tiszteletnek a tisztázása, amelynek képi ábrázolásai történelmünk legfontosabb dokumentumain, nemzeti létünk Jelképein" jelennek meg. "6 Jakó Zs.: Bihar megye a török pusztítás eló'tt. Bp., 1940. 351. - Szentkozmadömjén; CsánkiD.: i. m. 1. k. 71. - Szentkozmadomján. 1 41 Csánki D : i. m. 3. k. 73.; Magyarország helységnévtára. Pest, 1882. Vö. Kiss L: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1978. 607-608. 1 4 8 Szentpétery /.. Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. 1. k. Bp. 1912. 55. Vö. Kiss L.: i. m. 356. 14 9 Kiss L.: i. m. 379., 691., 480., 177., 184., 176. (forrásokkal) ι >9 la VidaM.: i. m. (12/a lábj.) 150 Vida M.: A gyógyító-védszentek magyarországi topográfiája. SOM Adattár. 693-78.
