Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
Zimányi Vera: A ZRÍNYI CSALÁD TENGERMELLÉKI BIRTOKAI* 1. Kiadványunk címe és műfaja indokolást kíván, ugyanis, ha a Zrínyiekhez hasonló súlyú más mágnáscsalád viszonylag épen maradt levéltárának a gazdasági iratait a maguk teljességében próbálná valaki publikálni a 17. századnak akár csak egy rövid, 10 éves periódusából is, vállalkozása csaknem reménytelennek bizonyulna az iratmennyiség óriási teijedelme miatt. Eljárását azonfelül önkényesnek és nehezen indokolhatónak is minősítenék. A 17. század 20-as, 30-as éveitől kezdve ugyanis a magyarországi — és hozzátehetjük: a horvátországi — nagybirtokok ügyvitele, írásbelisége a 16. századi jelentős színvonalhoz képest is igen nagyot fejlődött. A jobbágyi szolgáltatások behajtását és az allodiális termelést magas színvonalú és meglehetősen hatékonyan működő birtokigazgatási szervezet biztosította, amely működése során a jobbágynépességet javaival és földesúri kötelezettségeivel együtt pontosan számba vette, összeírta. De ugyanúgy rögzítette a nagyrészt jobbágyi robottal, kis mértékben esetleg bérmunkával megművelt gazdaságok termelési adatait is, optimális esetben évről évre feltüntetve a vetés és betakarított gabonatermés mennyiségét, a majorsági szőlők és az esetleges uradalmi állattartás hozamát. De rögzítették a jobbágyi szolgáltatásokból befolyt gabona- és bormennyiségeket, valamint a vegyes, kisebb terményszolgáltatásokat (a „culinariákat"), és mindenekfelett a jobbágyok pénzszolgáltatásait. (A jobbágyi robot precízen, átgondoltan történő felhasználása és hovafordításának írásbafoglalása csak a 18. században következett be.). Amennyiben az adott nagybirtok bérelte az egyházi tizedeket, azok bevételét is pontosan számba vették. Az ún. királyi kisebb haszonvételek közül elsősorban a kocsmák jövedelme, de a mészárszékekből, malmokból, vámokból származó bevételek regisztrálása is fellelhető az egykorú gazdasági iratok között. Ε különböző forrásokból származó és sokrétű jövedelmeknek a felhasználását, hovafordítását, a feleslegek eladását ugyancsak pontosan feljegyezték. Az így vezetett számadásokat pedig egyre fokozottabban ellenőrizték, vizsgálták felül. (Mindezekkel természetesen még csak nem is érintettük a földesúr jogszolgáltatási és kegyúri tevékenysége révén keletkezett iratokat.) A több várból és uradalomból, gyakran száznál több faluból, ezernél is jóval több jobbágycsaládból, és akár egy tucat, vagy még több majorságból és tartozékaiból álló mágnásbirtokok gazdasági irányítását tiszttartói utasítások sora szabályozta, s az eredményekről, problémákról tiszttartói levelek és jelentések tömege számolt be. Mindezek *A jelen tanulmány a Zrínyi-család gazdasági, politikai és kulturális tevékenységét sokoldalúan bemutató - idegen nyelven megjelenő - forráskiadvány-sorozat első kötete elé készült bevezető. A megjelenés előtt álló munka címe: Documenta Zrinyiana, Pars oeconomica, tomus I.
