Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Magyarország külpolitikája a formálódó Berlin-Róma tengely árnyékában 924/V
942 Ρ RITZ PÁL locarnói egyezményt, logikusnak látszana, hogy Csehszlovákiával, mely hasonló egyezményt kötött a szovjetekkel, csak abban az esetben kössön megnemtámadási szerződést, ha Prágától előzetesen kielégítő biztosítékot nyert." (Kiemelés - P. P.)19 A kiemelt rész azért tűnik számunkra lényegesnek, mert mintha arra utalna, hogy ekkortájt már Kánya - ha nem is felismerte, de - számításba vette, a nácik lépéseiben nem feltétlenül helyes logikát keresni. Annak idején a német-lengyel megnemtámadási szerződés egyáltalán nem volt „logikus". És általában is: a Népszövetség elhagyása, a katonai egyenjogúság egyoldalú deklarálása, a locarnói szerződés felmondása mind „logikusan" el nem képzelhető lépések voltak. Mindezek alapján korántsem volt ésszerűtlen a feltételezés, hogy Hitler a német-csehszlovák antagonizmus ellenére is hajlandó egy ilyen papírt aláírni. Kánya szemében e kombináció annál inkább elképzelhetőnek látszott, mert Németországnak - valóban megfigyelhető - Angliával való együttműködési készsége alapján számított arra, hogy Hitler London jóindulatának megőrzése végett hajlandó lesz esetleg „csehszlovák relációban engedményeket tenni és a kérdéses megnemtámadási szerződést megkötni". Ugyanakkor Kánya világosan láthatta, hogy a német politika a magyar érdekekkel szemben semmiféle részrehajlásra nem hajlandó. Plasztikusan megmutatkozott ez a németek által olyannyira szorgalmazott magyar-jugoszláv megbékélési kísérletekben is, amelyek 1935 végétől, 1936 elejétől szinte állandóan foglalkoztatták az érintett országok diplomáciáját. A Dísz tér azt szerette volna elérni, hogy a németek a közeledés érdekében gyakoroljanak nyomást Belgrádra, azok ellenben a pártatlan és mindenek felett álló közvetítő szerepköréből nem voltak hajlandók kilépni. Ezért nem lett volna sok értelme önmagában abba kapaszkodni, hogy a németek számos alkalommal biztosították a magyarokat a Csehszlovákiával szembeni érdekazonosságról. Más garancia után kellett nézni.2 0 "DIMK I. 79. sz. irat 93. sz. jegyzete, DIMK II. 15. sz. irat 36. sz. jegyzete; Κ 63. 1936-11/7-1144(1379) napi jelentés Kánya és Maugras IV. 7-i beszélgetéséről, DIMK II. 10. sz. Wettstein IV. 6-í jelentése, uo. 12. sz. az előbbi IV. 9-i jelentése, DIMK I. 79. sz. napi jelentés Kánya és Kobr IV. 3-i találkozójáról, uo. 84. sz. Apor IV. 6-i utasítása Wettsteinnek, Κ 74. I-1936-London Masirevich IV. 2-i számjeltávirata, Κ 74. I-1936-Bukarest Bárdossy IV. 3-i, 4-i és 6-i számjeltávirata; DIMK II. 16. sz. Kánya 1936. áprilisi - keltezési nap feltüntetése nélküli - beszélgetés-tervezete a lengyel miniszterelnökkel folytatandó tárgyaláshoz, uo. 25. sz. Kánya VI. 25-i utasítása a római követnek; Ádám 112-113; DIMK I. 87. sz. Kánya IV. 15-i utasítása Sztójaynak. Részletesen idéz belőle:Ádám 109-110; DIMK II. 16. sz. 2 0 DIMK II. 38. sz. Hory András - ekkor varsói követ - 1936. IX. 24-i jelentése. A magyar -jugoszláv kiegyezési törekvésekre: Κ 83. 1936 Sztójay I. 27-i jelentése, amelyben megemb'ti, hogy -, Kányától nyert szóbeli utasítás alapján - Göringnek megmondta: „mi nem a német kormány kimondott közvetítését óhajtjuk, hanem célszerűbbnek vélnénk, ha befolyását a jugoszláv kormányra oly irányban érvényesítené, hogy az megértőbb legyen a magyar kívánságokkal szemben, különösen a kisebbségi kérdésben." X 10.926. sz. doboz Ε 569565-71. Mackensen 1936. I. 28-i jelentése, Κ. 83. 1936. Sztójay II. 6-i jelentése, ADAP C IV/2. kötet 550. sz. Renthe-Fink 1936. II. 8-i feljegyzése, X 10.926. sz. doboz Ε 569575-76. Mackensen II. 17-i jelentése, uo. Ε 569587-88. uő. II. 21-i beszámolója, Κ 83. 1936 Sztójay III. 6-i jelentése, X 10.926. sz. doboz Ε 569594. Neurath III. 10-i feljegyzése, uo. Ε 569597-604. Bülow III. 10-i feljegyzése, DIMK II. 3. sz. Sztójay III. 14-i számjeltávirata, uo. 4. sz. Kánya utasítása ugyanaznap Sztójaynak, Κ 83-1936 Sztójay III. 16-i jelentése, X 10.926. sz. doboz Ε 569607-608. Bülow III. 20-i feljegyzése, uo. Ε 569609-10. Heeren III. 24-i jelentése, DIMK II. 7. sz. Alth III. 31-i jelentése.
