Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején (1. rész.) 883/V
892 TILKOVSZKY LÓRÁNT ben, és így leszállítja Németország szemében Magyarország politikai barátságának értékét, a magyar revíziós célkitűzések szempontjából is káros és tarthatatlan. A „német veszély" pszichózisát, amelynek a Habsburg-uralom évszázadaira visszanyúló történelmi gyökereit, valamint a Trianon következtében elhatalmasodott általános fenyegetettség-érzettel párosulását Hóman Bálint kultuszminiszter hosszasan fejtegette Mackensen előtt, csak táplálja, ha a magyarországi németség sorsa iránti eleven németországi érdeklődésre hivatkoznak a magyarokkal való tárgyalások során. Ehelyett - Kozma előtt is - azt kell hangsúlyozni, hogy Németországnak nem érdeke a magyarországi németség államhűségének megingatása, ellenkezőleg, az az érdeke, hogy a német kisebbségi kérdés megfelelő rendezésével küszöbölje ki Magyarország az állami struktúrájában mutatkozó repedést. Meg kell szűnnie a magyarországi németséggel szemben megnyilvánuló bizalmatlanságnak, az államhűségükben való kételkedésnek. Mackensen szerint jellemző, hogy míg a belgrádi német követ, Heeren, minden további nélkül meglátogathatja a jugoszláviai német falvakat, a budapesti német követ nem tehet látogatást a magyarországi német területeken anélkül, hogy gyanúsításoknak ne tenné ki magát és az itteni németeket.34 Ε levelét követően, másnap, november 29-én, Mackensen megküldte a Külügyi Hivatalnak azt a gazdag tájékoztató anyagot, amit a budapesti német követség személyzete jelentős túlórázással állított össze. A benne található feljegyzések első csoportja azon panaszok ügyében kívánt segítséget adni a német álláspont kialakításához, amelyekkel Kozma bizonyára elő fog állni annak bizonyítására, hogy „német részről nem tanúsítanak kellő mértéktartást, és nem veszik eléggé figyelembe Csonka-Magyarország különleges viszonyait", és hogy megsértik „a nemzetközi érintkezésben szokásos tapintatot". A megküldött feljegyzések másik csoportja arra vonatkozott, hogy német részről milyen konkrét követelések támasztandók a magyarországi német kisebbség érdekében. Mackensen szerint hangsúlyozandó, hogy a német kormány csak az esetben foglalkozhat érdemben a magyar panaszokkal, ha a magyar kormány megértést tanúsít a német követelések iránt, s azt tettekkel is bizonyítja. A budapesti német követ kérte, hogy az általa küldött anyagot használják fel Kozma valamennyi tárgyalópartnere, de különösen Frick belügyminiszter tájékoztatására; a magyarok előtt azonban tartsák titokban, hogy a szóban forgó anyag, különösen a névmagyarosítás tömeges erőltetésére vonatkozóan összegyűjtött terjedelmes dokumentáció, tőle származik.35 A Mackensen által küldött anyagot Stieve azonnal kivonatoltatta a Külügyi Hivatalban, és az ennek alapján ott készített két feljegyzést - a magyarországi németség általános helyzetéről, illetve a magyar és német részről megbeszélendő konkrét kérdésekről — juttatta el december 7-én mindazon személyekhez és szervekhez, amelyek Kozmával németországi látogatása során érintkezésbe kerülnek. Emellett szóbelileg is informálták azokat a legfontosabb személyiségeket, akik Kozmával tárgyalni fognak, figyelmeztetve őket arra, hogy egyedi esetek megvitatásába ne bocsátkozzanak, hanem azok tisztázására Kozmát a Külügyi Hivatal illetékes referenseihez utasítsák, s a legnagyobb tartózkodást tanúsítsák a magyar belügyminiszter azon valószínű kísérleteivel szemben, hogy a Német-34 A Wilhelmstrasse és Magyarország. 72. sz. dok. (165-167.) Mackensen levele Stievehez. Bp., 1936. november 28. 35 A Wilhelmstrasse és Magyarország. 168-179. Mackensen 1936. november 29-i felterjesztése (73. sz. dok.) és mellékletei (73-1, 73-2. sz. dok.).
