Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején (1. rész.) 883/V
A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (1. RÉSZ) 893 országban élő kisebbségek — különösen a lengyelek - helyzetéről érdeklődve, a német kisebbségpolitika ellen felhasználható érvekre tegyen szert. Minden megtörtént tehát arra, hogy a magyar tárgyalófél egységes német állásfoglalással találja magát szemben: a tárgyalások befejeztével Kozmának azzal a benyomással kell távoznia, hogy a kisebbségi kérdést illetően egyetlen vezető német politikus előzékeny nyilatkozatát sem könyvelheti el magának.3 6 Természetesen Kozma is felkészült a tárgyalásokra: hagyatékában megtalálható „A csonkaországi német kérdésben megvitatást igénylő témák" magyar szempontú kifejtését tartalmazó, december 6-án kelt feljegyzés, amelyhez „Tárgyalási anyag" címmel terjedelmes, a magyar fél érvelése alátámasztására alkalmas dokumentáció csatlakozik.3 7 A magyarországi németség általános helyzetét vázoló német feljegyzés szerint Jakob Bleyer vezetése alatt a háború utáni években indult meg a fokozatos fejlődés abban az irányban, hogy a magyarországi németség saját népi életét élje. Ε tekintetben fontos lépés volt a Sonntagsblatt megalapítása 1921-ben, majd Bethlen 1923. évi iskolarendelete, s a Volksbildungsverein létrehozása. Bleyer 1933 telén bekövetkezett halála után azonban az egyesület, amelynek 3 személyből álló legfelső vezetésében a kormány 2 posztot eleve a maga bizalmi embereinek igényelt, teljesen ez utóbbiak birtokába került, eltávolítván onnan a népinémet előharcosokat. Elvették tőlük a Sonntagsblattot is; a helyébe lépő Neues Sonntagsblattot a kormány finanszírozza, s éppúgy a magyar kormány szellemében irányítják, mint az egyesületet. Ennek elnöke, Gratz Gusztáv, a nemzetiszocialista eszmék többé-kevésbé éles elutasításával, csupán a német nyelv és kultúra ápolásában látja a németségi politika (Deutschtumspolitik) célját. „Sokszorosan az a benyomásunk, hogy Gratz végső fokon megváltoztathatatlannak tekinti a németség fokozatos beolvadását a magyar népiségbe; de vitathatatlan, hogy ő a kormánynál energikusan fellépett az iskolakérdés ésszerű rendezéséért" - állapítja meg a feljegyzés, amely a továbbiakban arról szól, hogy a magyarországi németség néptudatos (volksbewusst) előharcosai, akik a német népcsoport nemzetiszocialista világnézetre nevelését és a magyarságba már beolvadt német néprészek felébresztését tűzték ki célúknak, egy laza közösségbe tömörültek, amely magát Volksdeutsche Kameradschaftnak nevezi, és Richard Huss debreceni egyetemi tanár vezetése alatt áll. A Volksdeutsche Kameradschaftnak nincs semmiféle legális szervezete; gyakorlati munkájában a Kultúra Kiadó köré csoportosul, és Deutscher Volksbote címmel egy öthetenként megjelenő lapot ad ki. Emellett megjelenteti a Volksdeutsche Hefte című negyedéves folyóiratot, a Volk und Heimat című öthetenkénti lapot és a Neue Heimatblätter című tudományos folyóiratot. A feljegyzés szerint a Volksdeutsche Kameradschaft harca a németség öntudatra ébresztéséért, amely során különféle elővigyázatlanságok is történtek, felkeltette széles magyar körök gyanakvását, és a közvélemény nyomására mind gyakrabban került sor rendőri beavatkozásra a Kameradschaft gyűléseivel és egyéb tevékenységével szemben. Általánosságban azzal jellemezhető a mai helyzet, hogy a magyar sovinizmus, az államilag támogatott beolvasztó törekvések közepette minden népi öntudatú németet félig-meddig hazaárulónak tartanak, és úgy is bánnak velük, főleg a közigazgatás vidéki, alsóbb szervei. A Kameradschaft tagjait, amint arra alkalom adódik, a hatóságok zaklatják, a vezetőket 3 6 BA, R 43. II. Bd. 1502. - Vö. A Wilhelmstrasse és Magyarország, 179. 37 OL, Sajtólevéltár. Kozma-iratok. 7. cs. „Berlini út 1936. december 9-17. Német kisebbségi kérdés."
