Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején (1. rész.) 883/V

888 T1LKOVSZKY LORANT országra korlátozza, s hajlandóságot mutat egy dunai konföderációba való bekapcsoló­dásra, amit az 1936 nyarán őt felkereső angol publicisták is ajánlottak. Elhatározta, hogy az ilyen félreértések elkerülésére tüzetesen felülvizsgálja hungarista ideológiáját: elejti a területi autonómiák föderációjának tervét, s a magyar mint „vezető nép" szerepét domborítja ki a politikai magyar nemzetet megillető Kárpát-medencei birodalomban.1 7 Amikor Szálasi 1936. október második felében Németországban járt, s Berlinben előadást tartott a hungarizmus eszmerendjéről, már Hungarista Magyar Birodalomról beszélt, a Hungária Egyesült Földek Szövetsége helyett. A Szálasi által eddig képviselt föderatív gondolat elejtése nagy csalódást keltett a németekben, mert e gondolat sikeres propagá­lása, térhódítása esetén előbb-utóbb elérhetőnek vélték egy német autonóm terület jogosultságának is az elismertetését, jóllehet épp attól zárkózott el már eleve Szálasi is.18 A Szálasi hungarizmusa iránti német érdeklődés most már szemlátomást csökkent; ugyanakkor pártjának a magyarországi németséggel kapcsolatos magatartása növekvő bizalmatlanságot keltett. A Szálasi-féle Nemzeti Akarat Pártja ugyanis egy 1936 őszén kibocsátott röplapjában védelmébe vette ugyan a Németországban hatalomra került nemzetiszocializmusért lelkesedő magyarországi németeket a pángermanizmus vádjával szemben, de egyben fel is szólította e „német ajkú testvéreket", hogy a német nemzeti­szocializmus vezére iránti indokolt nagy tiszteletük mellett is ne Hitlert éltessék, hanem Magyarországot, ahol Németországgal együttműködésben, de német hatalmi befolyás nélkül, önerőből fogja megvalósítani a magyar nemzetiszocializmus a maga parancsuralmi rendszerét. A „magyar csoda" nem a horogkereszt, hanem a nyilaskereszt jegyében fog megszületni.1 9 A német nemzetiszocializmussal fennálló eszmei rokonság elismerése és a közös frontalkotás igénye mellett, a magyar nemzetiszocialista pártok, így különösen Szálasi pártja, igen tudatosan törekedtek arra, hogy sajátosan magyar arculatot mutassa­nak, és szinte tüntetően visszautasítsanak minden pángermán jellegű külső német be­folyást, amely veszélyeztetheti a politikai értelemben vett magyar nemzet egységét, s keresztezheti Nagy-Magyarország helyreállításának célkitűzését, amelyhez töretlenül ragaszkodni a hazafiság alapkövetelményének számított a trianoni Magyarország politikai életében. Németország szövetségesének tekintette Magyarországot a békeszerződések terem­tette európai status quo megváltoztatásáért vívott harcában, és támogatta Magyarország revíziós igényeit elcsatolt területeinek magyar többségű részei vonatkozásában, de nem kívánta támogatni az integrális revízióra, a régi Nagy-Magyarország teljes helyreállítására irányuló törekvését, a Kárpát-medencét betöltő magyar birodalom gondolatát. Annak ellenére, hogy a régi Nagy-Magyarország utódállamainak a revízióellenes kisantant-szövet­ségbe tömörülése, és az európai status quo legfőbb őre szerepét játszó francia politikára támaszkodása komoly problémákat okozott a német politikának, fontos gazdasági kap­csolatai fűződtek ezekhez az országokhoz, amiket nem kívánt veszélyeztetni az integrális magyar revízió melletti kiállásával. Egy ilyen magatartás ezenkívül lemondást jelentett volna pl. Csehszlovákiában a szlovák mozgalom belső feszítőerejéről, s veszélyeztette ' 7 OL, K. 750. Hungarista Napló, 1. k. 38-39. 18 OL, K. 750. Hungarista Napló, I. k. 28. "OL, FT (Filmtár) 16722. doboz. Nemzeti Akarat Pártjának „Heil Hitler! Heil Ungarn!" kezdetű röplapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom