Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején (1. rész.) 883/V
A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (1. RÉSZ) 885 csendőrökkel, egyfelől figyelmeztető jellegű rendőri kihallgatások folytak a Kameradschaft tagjai ellen, másfelől Gratz tárgyalt velük az egyesületbe való visszatérésük lehetőségéről, azzal az — általuk el nem fogadott — feltétellel, hogy megszakítják németországi kapcsolataikat. és felszámolják idegen pénzen kiépített sajtó- és egyéb vállalkozásaikat. A Volksdeutsche Kameradschaft Berlintől kért segítséget. A hivatalos német külpolitika továbbra is óvatos és tartózkodó maradt: annál sűrűbbé vált azonban a nem hivatalos német szervezetek Budapesten megjelenő megbízottainak. tanácsadóinak közvetlen beavatkozása. Az országban a légkör rendkívül feszült volt; a magyar közvélemény egy Ausztria annektálása esetén Magyarországot is fenyegető külső német expanziótól éppúgy tartott, mint a hazai németség belső térhódításától. Egyfelől a német népiségi propaganda során sűrűn elhangzó merész kijelentések, illetve az ún. pángermán térképek tették meg a maguk hatását, másfelől a mérsékelt iskolapolitikai rendelkezések miatt is a magyarság pusztulásának vészharangját kongató magyar soviniszták akciói. A Baranya megyei Hidas községben állítólag egykézés miatt kipusztult református magyarok templomának elnémult harangjával 1934-ben rendezett, a trianoni sokkot felidéző demonstráció hullámai nem ültek el. hanem továbbgyűrűztek.'' Gömbös Gyula 1936. október 6-i halálát és Darányi Kálmán 12-i kormányalakítását a nemzetiségi kérdés várható további alakulása szempontjából is élénken kommentálták. A német nacionalisták arra mutattak rá. hogy a külpolitikai vonalvezetésében németbarát Gömbös, a magyarországi német kisebbség népiségileg öntudatos részével szemben ellenségesen viseltetett, barátságos megnyilatkozásai csak az ún. „magyarérzelműek" iránt voltak. Anyai ágon német származása nem bizonyult nemzetiségpolitikáját előnyösen befolyásoló momentumnak, ellenkezőleg: a magyarosítási akciók nagyarányú szorgalmazásával és támogatásával igyekezett kompenzálni azt. Darányitól talán a magyarországi német kérdés elfogulatlanabb kezelése várható.4 Magyar részről viszont sokan úgy vélekedtek, hogy Gömbös túl sok engedményt tett a német kisebbségnek. Ε tekintetben nemzetiségpolitikáját összhangban levőnek állították németbarát külpolitikájával, s mindkettőt jórészt az ereiben csörgedező német vérre vezették vissza. Szabó Dezső és hívei az elhunyt miniszterelnöknek bűnéül rótták fel az asszimilánsok iránti kedvezést is, mint a „fajmagyarok" életlehetőségeinek beszűkítését és a nemzetnek a német hatalmi befolyással szembeni ellenállóereje meggyengítését/ Darányi programbeszéde, amely október 21-én hangzott el a képviselőházban, a kormány által követni kívánt nemzetiségpolitikáról csak annyit mondott, hogy „hazai kisebbségeink ügyét azzal a szeretettel kezeljük, amely jogos kulturális és gazdasági érdekeik érvényesülését biztosítja".6 A budapesti német követség részéről Werkmeister tanácsos, aki a Külügyi Hivatalnak másnap küldött jelentésében a programbeszédet részletesen elemezte, összefüggésbe hozta ezt a kijelentést Darányi ugyanekkor elhangzott azon megállapításaival, hogy a kisantant-országokban élő magyar kisebbségek védelme 3 Tilkovszky I.oránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936). Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. Kaposvár, 1981. 363-410. 4Günther Berka: Das Deutschtum in Ungarn. (In: Das Deutschtum des Südostens im Jahre 1936. Wien. 1937. 91.); Nation und Staat. X. k. (1936-1937), 161-164. Die Lage. Ungarn. sSzabó Dezső: Gömbös Gyula. 1936. október 14. (In: Az egész látóhatár. III. k. 331 335.) 6KN (Képviselőházi Napló) 1935/X. 12.
