Századok – 1981
FOLYÓIRATSZEMLE - Lacina; K: Csehszlovákia helye az európai és a világgazdaságban 1918-1938 között 857/IV
FOLYÖIRATSZEMLE 857 LACINA, V.: CSEHSZLOVÁKIA HELYE AZ EURÓPAI ÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1918-1938 KÖZÖTT Csehszlovákia az Osztrák-Magyar Monarchia területének 21, lakosságának 26, ipari kapacitásának kb. 60-70%-át örökölte. Az iparban foglalkoztatottak részaránya magas volt (38%), de feltűnő a közigazgatási s honvédelmi foglalkozásúak nagy száma (24%). Az egyik legjellemzőbb mutató, az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján Csehszlovákia a 17. helyet foglalta el, s nem tartozott a tíz legfejlettebb ország közé, ahogy gyakran állítják. Ipari termelésének értéke alapján a 12. helyet foglalta el; s e mutató alapján is csupán a közepesen fejlett országok közé sorolható. A legfejlettebb iparágak a bányászat, kohászat, textil- és élelmiszeripar voltak, s éppen a modernebb iparágak (elektromos ipar, vegyipar, építőipar) fejlődése volt lassabb. Mezőgazdasági téren is a közepesen fejlett országok között találjuk ekkor Csehszlovákiát: általában az európai átlag fölött helyezkedett el, de nem tartozott a legjobbak közé. Gazdaságának teljesítménye alapján Finnország, Ausztria, Norvégia, Olaszország csoportjába tartozott a két háború között. Mint kis ország, Csehszlovákia is igen függött külkereskedelme alakulásától. A 20-as években a nemzeti jövedelem 30%-át az export biztosította, s Csehszlovákia a világexport 1,9%-át adta. A válság után ez az arány 1,6%-ra csökkent. A kivitelben az ipari termékek (textil, üveg, s különösen a cipő) domináltak. A kereskedelmi partnerek között a 20-as években még a Monarchiától örökölteket találjuk: Németországgal bonyolódott a forgalom 27, az utódállamokkal 32%-a; Franciaország részaránya elenyésző volt (2,5%). A válság után erősödött a forgalom Nyugat-Európával, valamint Romániával és Jugoszláviával. A külföldi tőke befolyása igen erős volt, a tőkeállománynak kb. egyötöde külföldről származott. Legerősebb az angol befolyás volt (30%), ezután a francia (21%) s az osztrák (13%) következett. A külföldi tőke a legbiztosabb bányaiparba fektetett be legszívesebben. A csehszlovák tőkekivitel fő területe a Balkán volt, így Jugoszláviában Csehszlovákia a külföldi beruházók között a harmadik volt. A kelet-európai piacról a 30-as években a német tőke kezdte kiszorítani csehszlovák riválisát. A csehszlovák gazdaság gyengeségei — lassú strukturális változások, területi fejlődésbeli aránytalanság, piaci nehézségek, a külföldi tőkétől való erős függés - komoly szerepet játszottak a gazdasági világválság igen erős csehszlovákiai hatásában s a 30-as években bekövetkező fejlődésbeli elmaradásban. H. V. (Ceskoslovensky casopis historicky 1978. 6. sz. 921-843. 1.) A. J. CROZIER: A MANDÁTUMRENDSZER LÉTREHOZÁSA, 1919-25 Az 1919-es békerendezés olyan kompromisszumos megoldás volt, amely az USA — feltételezett - folyamatos európai politikai részvételére alapult. A kompromisszumot legjobban a versailles-i békének a gyarmati kérdés megoldására vonatkozó rendelkezései példázzák, amelyek Németország gyarmatain és Törökország arab területein mandátumrendszer létrehozását irányozták elő. A mandátumrendszerben megtestesülő kompromisszum a brit radikálisok és szocialisták törekvéseiből, az USA világháború utáni hatalmi pozíciójából és a brit, francia és brit dominiumi kormányoknak a kérdéses afrikai és közel-keleti területek felett a teljes befolyást megszerezni kívánó szándékából született.
