Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - May; Ferdinand: A „Fekete Kéz” (Ism.: Galántai József) 835/IV
TÖRTÉNETI IRODALOM 835 A monográfia pozitívumait — a logikus szerkesztést, gazdag adatközlést, széles forráshasználatot (Moszkva, Leningrád. Vilniusz, Grodno archívanyaga, statisztikai évkönyvek, adattárak stb.), a teljességre való törekvést, csökkenti Lipinszkij azon következtetése, amely a sztolipini agrárreform sikertelenségét a parasztoknak a tanyarendszertől való idegenkedésével, a kormány telepítő akcióiban elszenvedett csalódásaival magyarázza. Nem tagadhatjuk a földbirtokos - paraszti viszony lényeges, esetenként döntő jelentőségét, de nem fogadhatjuk el azt a belorusz belpolitikai élet egyetlen, mindent meghatározó tényezőjeként. Az agrárreformot a cárizmus, belorussziai kolonizációs és nemzetiségi politikájától függetlenül, attól elszakítva vizsgálja a szerző. így egy fontos problémakör felvázolásával és kibontásával adós maradt. Gebei Sándor FERDINAND MAY: A „FEKETE KÉZ" (Népszerű történelem sorozat. Budapest, Kossuth Kiadó. 1979. 239 1.) Ferdinand May, az 1896-ban született, s számos történeti regényéről ismert régi német baloldali-kommunista író könyvét eredetileg a berlini Verlag Neues Leben jelentette meg „Das Attentat in Sarajevo" címmel. (A magyar kiadás nem éppen szerencsés címváltoztatására még visszatérünk.) A könyv „műfaját" tekintve nem népszerű történelem, hanem történelmi tárgyú dokumentumregény. Jóllehet, az olvasó számára e megkülönböztetés talán nem olyan fontos, a történész kritikus számára elengedhetetlen. Míg egy népszerű történeti munkának a történettudomány által feltárt történeti képet kell produkálnia, s ennek az igénynek nem mondhat ellent a népszerű forma, egy történelmi dokumentumregénynél a szerzőnek más követelményeknek kell eleget tennie. Egyrészt regényt kell írnia, vagyis irodalmi értékű művet kell létrehoznia, másrészt a történeti valóságot fő vonásaiban követnie kell, bár az ábrázolás egyes mozzanatai eltérhetnek ettől. A szereplők, amennyiben történeti személyiségek, nem cselekedhetnek és gondolkodhatnak teljesen az írói fantázia szerint, figurájuk egészében nem cáfolhatja a történetüeg valóságost. Ugyanezt kell elmondani a történeti személyiségekkel kapcsolatos főbb eseményekről is. — Ferdinand May könyve mindezen követelményeknek túlnyomóan eleget is tesz, ám nem problémamentesen. A munka egyik legfőbb erényeként kell kiemelni, hogy a szarajevói merényletet szélesebb történelmi keretben elhelyezve mutatja be; a szerző tág történelmi hátteret rajzol a szarajevói dráma számára. Az indítás is az esemény összefüggésébe vágó, noha nem a merénylet közvetlen kapcsolatrendszerébe tartozó folyamatokra utal: a szerző már az első oldalakon a német császár szűk környezetébe vezeti el olvasóját. A későbbiek során megismerkedünk Ferenc József és Ferenc Ferdinánd személyiségével, környezetével is. Jó ecsetvonásokkal festi a szerző a belgrádi különböző jelentős politikai tényezőket is: Pasics és a kormány, a „Fekete Kéz" tisztjei, az orosz követség vezető személyiségei kerülnek bemutatásra. Végül különös gonddal ábrázolja a boszniai szerb ifjakat (Princip, Grabez stb.). Mindezzel a szerző a szarajevói merénylet egyik fő történeti problematikáját alapjában jól, a történettudomány mai értékeléseinek szintjén mutatja be. A szarajevói merénylet - közismert - a világháborúba torkolló júliusi háborús válság nyitányává vált. Közvetlen elindítója tehát a háborús válságnak, ám ennek lényegét és menetét a nagyhatalmi ellentétek viszonyrendszere határozta meg. Nem a szarajevói merénylet ad magyarázatot a háborús válságra, de annak kialakulása attól nem különíthető el. Az igazi összefüggések tehát csak akkor domborodnak ki, ha a szarajevói merényletet szélesebb történelmi háttérbe ágyazva fogjuk fel. Ferdinand May dokumentumregénye segíti az olvasóját abban, hogy ezt a történeti valóságot jól megértse. Kevésbé sikeres a szerző regénye a szarajevói merénylet másik nagy kérdésének megoldásában. A merénylet — noha széles történeti háttérben alakul ki — közvetlenül két tényező műve: egyrészt a boszniai szerb nacionalista-anarchista diákok mozgalmának (Mlada Bosna) eredménye, másrészt a szerb 12·
