Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Literatura socialno-revoljucionnoj partii „Narodnoj Voli” (Ism.: Szabó Magdolna) 831/IV
832 TÖRTÉNETI IRODALOM Az előszóban a szerkesztőség kifejti, hogy a Narodnaja Volja szervezete már történelmi jelentőséggel bír, és „Ma már ideje, éppen ideje, hogy ne publicisztikai vagy a jogászok irodalmi és politikai szemléletével, hanem történelmi szempontok alapján közeledjünk a párthoz". (1.1.) A Narodnaja Volja (Népakarat) elnevezésű párt kiemelkedő helyet foglal el nemcsak a narodnyik mozgalom, hanem az orosz forradalmi mozgalom egész történetében. A párt létrejöttét hosszan tartó vita előzte meg. Az 1876 óta működő „Zemlja i Volja" (Föld és szabadság) nevet viselő forradalmi szervezeten oeiui egyre joooan Kieiezuuich <u. cuciucuík <u. uiuvchj uiaiwm luu^ ÚJ formáinak felvetésében, a „hogyan tovább? " kérdésének eldöntésében. Az ellentétek végül is 1879 augusztusában, a voronyezsi kongresszuson nyílt szakadáshoz vezettek. Az úgynevezett „ortodoxok", a politikai terror eszközének ellenzői - G. Plehanov, P. Akszelrod, J. Sztefanovics, V. Zaszulics és mások részvételével - megalakították a „Csornij peregyel" (Fekete újrafelosztás) nevű szervezetet. A „Zemlja i Volja" többsége, az „újítók", a „politikai harc" hívei A. Zseljabov, A. Mihajlov, V. Figner, N. Morozov, Sz. Perovszkaja vezetésével létrehozták a „Narodnaja Volját", amely politikai platformjának kidolgozásával, rendkívüli aktivitásával új szakaszt nyitott az orosz forradalmi narodnyik mozgalom történetében. A ,,Narodnaja Volja" eszmei-politikai arculatának vizsgálata, a párt tevékenysége és története szempontjából a dokumentumkötet első része a legfontosabb, amely terjedelmét tekintve is tükrözi ezt. A 970 oldalas kiadvány túlnyomó részét - 866 oldalt — ugyanis a „Narodnaja Volja" időszaki kiadványai foglalják le. A párt megalakulása után egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatának az önálló sajtó megteremtését tekintette. A „Narodnaja Volja" c. folyóirat így viszonylag hamar, 1879. október 1-én napvilágot látott. A fővárosban illegálisan kiadott forradalmi orgánum megjelenése — amely a forradalmi körök tevékenysége megújulásának és újbóli aktivizálódásának jele volt, és amely nyíltan hirdette az önkényuralmi rendszer megdöntésének szükségességét Oroszországban - váratlanul érte az uralkodó köröket, és elég nagy riadalmat keltett. (Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a lap megjelenését követően a szokásosnál is több házkutatást tartottak, és 13 személyt tartóztattak le. Mindez azonban nem gátolta meg - legalábbis egy ideig — a „Narodnaja Volja" lapjának további rendszeres megjelenését.) A lap szerkesztői — Tyihomirov, Morozov és Mihajlov — színes, változatos és színvonalas folyóiratot hoztak létre, amely végig elsőrendű feladatának tekintette az önkényuralom elleni aktív harc hirdetését. A „Narodnaja Volja" jelentőségét emeli az a tény, hogy az 1880-as évek elején gyakran egyedül töltötte be a harcos forradalmi lap szerepét. Hatását, forradalmi hangvételét tekintve egyedülálló volt a kor illegális sajtójában. A másik narodnyik szervezet lapját megjelenése után rövidesen felszámolták. (Az 1880 eleje óta ezért rendszertelenül megjelenő és hamarosan megszűnő „Csornij peregyel" különben sem gyakorolt olyan befolyást az orosz társadalmi életre, mint a „Narodnaja Volja".) A ,.Narodnaja Volja" elsősorban politikai folyóirat volt, amely a fő hangsúlyt a forradalmi párt ideológiai és gyakorlati feladataira helyezte, s figyelmének középpontjában a párt politikai programjának kialakítására irányuló próbálkozásokat állította. A párt programja fokozatosan alakult ki, s az 1880. január 1-én megjelenő 3. számban közölt, „A Végrehajtó Bizottság programja" című dokumentumban nyert végleges formát. Ez a program - amelyben a szerzők kijelentik: „alapvető meggyőződésünk szerint mi narodnyikok és szocialisták vagyunk" - válik az 1880-as évek elején a forradalmi narodnyik tevékenység alapjává. A program a forradalmárok célkitűzését a következőkben jelöli meg: „mint szocialisták és narodnyikok, legközelebbi feladatunknak tekintjük a nép felszabadítását a rá elnyomóként nehezedő jelenlegi államhatalom alól, politikai fordulat végrehajtását a hatalomnak a nép kezébe való átadásának céljából. . . . célunk: megfosztani a mostani kormányt a hatalomtól és átadni azt az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek." (163.1.) A folyóirat vezércikkei, nyilatkozatai alapján világos képet alkothatunk a szervezet politikaiideológiai nézeteinek fejlődéséről, kialakulásáról. Az elméleti jellegű cikkek mellett forradalmárok életrajzait, a faluról szóló tudósításokat, aktuális belpolitikai eseményekhez fűzött megjegyzéseket, leveleket - sőt allegorikus verseket, meséket is közöltek rendszeresen. Szomorú érdekesség, hogy szinte alig akad olyan ,.Narodnaja Volja" szám, amely ne közölne több nekrológot is kivégzett, vagy Szibériában elpusztult forradalmárokról. A „Narodnaja Volja" hat évfolyamot ért meg. 1879 és 1885 között - változó időközökben -összesen 11 száma jelent meg, valamennyi szerepel a kötetben. A „Narodnaja Volja" szerkesztőségét, nyomdáját többször is sikerült a rendőrségnek felszámolnia. Ezekben az időközökben szünetelt a
