Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Kutnar; Frantisek: Prehledné déjiny ceského a slovenského dejepisecetvi na práh historiografie marxistické (Ism.: Niederhauser Emil) 829/IV
829 TÖRTÉNETI IRODALOM koalíció egy vagy két hadjáratot intézett-e a halicsi Daniil ellen. IV. Béla vereséget szenvedett Daniiltól, az ellenfelek rövidesen szövetségre léptek. IV. Béla és Daniil azután együttesen lépett fel 1246-ban Frigyes ellen. IV. Béla 1245 nyarán II. Ince pápától azt kérte, mentesítse őt II. Frigyes császárnak adott hűségesküje alól, a mentesítést meg is kapta. Bertényi IV. Béla külpolitikai tevékenységének elemzése alapján megállapítja, hogy a tatárjárás lényegesen nem gyengítette meg Magyarország katonaipolitikai hatalmát. Ja. N. Scsapov az ókori római naptár oroszországi használatának kérdéseit vizsgálja. Az időszámítás, a naptár a kultúrvilág fontos eleme. A kereszténység egyetemessége megkívánta a pontos időszámítást, hogy a nagy ünnepeket a keresztény világ közösen tudja ünnepelni. A 11-15. századok folyamán az orosz birodalomban használták a római, zsidó és a szláv időszámítást. A hónapok nevei és az asztronómiai ismeretek a klasszikus római tudományból származtak. Ugyanakkor a szláv időszámításban a kalendae-től számított beosztás ritkán fordul elő. A kútfőkben az igen fontos egyházi ünnepeket, a jelentős szentek életével kapcsolatos eseményeket különböző idó'számítási rendszerek alatt olvashatjuk. Pszkov és Novgorod szoros kapcsolatban álltak a nyugati világgal, annak kultúrájával. A római eredetű naptár alkalmazásával e nyugati kultúrhatásnak engedtek utat. Egyben pedig a szláv szenteket és egyházi ünnepeket beépítették a klasszikus naptárba. Ez az eljárás arra irányuló törekvés volt, hogy az orosz kultúra az egyetemes keresztény kultúrába épüljön be. Bartha Antal FRANTISEK KUTNAR : PREHLEDNÉ DEJINY CESKÉHO A SLOVENSKÉHO DÉJEPISECTVI. II. OD POÍÁTKÚ POZITIVISTICK ÉHO DEJEPISECTVI NA PRÁH HISTORIOGRAFIE MARXISTICKÉ (Praha, 1977), Státni Pedagogické Nakladatelstvi, 502 I. A CSEH ÉS A SZLOVÁK TÖRTÉNETÍRÁS TÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE. II. A POZITIVISTA TÖRTÉNETÍRÁS KEZDETEITŐL A MARXISTA TÖRTÉNETÍRÁS KÜSZÖBÉIG Amikor az I. kötet ismertetését megírtuk (ld. Századok 1973. 107. évf. 5-6. sz. 1261 — 1263.), azzal fejeztük be, hogy kívánatos a II. kötet minél előbbi megjelentetése. Négy évvel az első után meg is jelent immáron a második, befejező kötet. Számos vonatkozásban erre a kötetre is áll az, amit az elsőről annak idején elmondottunk, felépítése lényegében véve azonos, hiszen tankönyvnek készült. Még fejezetszámozása is egyszerűen az első kötetét folytalja. A VI. fejezet a pozitivista történetírás kezdeteit tárgyalja a 19. század utolsó két évtizedében, lényegében véve Jaroslav Göll tevékenységét. Az új a korábbi kötethez képest, hogy a segédtudományok történetét, a jogtörténetet, az irodalom-, képzőművészet- és zenetörténetet is külön alfejezetek tárgyalják (itt és a következő fejezetekben egyaránt), sőt külön alfejezet foglalkozik a helytörténetírással, illetve a régészettel. A VII. fejezet a 20. század első évtizedeinek a történetírását tárgyalja, vagyis az első világháború végéig terjedő korszakot, ahol a Goll-tanítványok első nemzedéke veszi át a vezetést, hangsúlyozottan Josef Pekar, Josef Susta, Václav Novotny, Jaroslav Bidlo és a zenetörténet felől érkezett Zdenëk Nejedly áll a középpontban. A VIII. fejezet a két világháború közti pozitivista történetírást mutatja be, külön kitérve a gazdaság- és társadalomtörténetre is, amely érdemben ekkor kezd kibontakozni. Végül az utolsó fejezet a marxista történetírás kezdeteit mutatja be, részben a felszabadulás utáni történetbe is belenyúlva, egyes történészek munkássága révén. Mrnt már az első kötetben is, itt is két-két alfejezet foglalkozik a szlovák, illetve a csehszlovákiai német történetírás történetével. Az egyes fejezetek bevezetéseként pedig a szerző rövid áttekintést ad a korszak európai történetírásának fő áramlatairól. És ugyancsak az első kötethez hasonlóan, itt is a
