Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 793 A találmánynak nagy viszhangja volt. Az akadémiai bemutató után részletesen ismertette a „La perle", a párizsi ékszerészek folyóirata, ezt átvette a „The Keystone" a következő bevezető sorokkal: „Minden gyönggyel foglalkozó kartársunk nevében köszönjük B. Szilárdnak munkájával nyújtott értékes segítségét, amelyért hálánkat fejezzük ki."89 A napilapok is felkapták a hírt. A Le Matin fényképes beszámolót közölt; a Le Journal tudósításának címe: „Sikerült megkülönböztetni a természetes gyöngyöket a japán gyöngyöktől"; és a Le Temps is leírta az eljárást.90 Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1970-es londoni kiadású, hatalmas reprezentatív monográfia, R. Webster Gems c. műve részletesen ismerteti. Közli a berendezés vázlatos rajzát, és bemutat egy lucidoszkóppal készült fényképet.91 A módszernek ma már csak történeti érdekessége van, később ugyanis sikerült olyan gyöngyöket tenyészteni, amelyekről így sem lehetett megállapítani, valódiak-e, ezért számos újabb berendezést, eljárást találtak fel később is. Ez azonban semmit sem von le Szilárd találmányának akkori gyakorlati értékéből. VI. Szilárd Béla helye kora tudóstársadalmában Ha meg akarjuk állapítani, milyen tudománytörténeti értéket képvisel Szilárd életműve, legalább két szempontot vehetünk figyelembe. Elemezhetjük, vajon eredményei részét képezik-e a későbbi időszak, esetleg a ma tudományának, hozzájárultak-e a tudományos fejlődéshez ismerettörténeti értelemben; másfelől megvizsgálhatjuk, maga a tudós hogyan illeszkedett be kora tudóstársadalmába, milyen személyes kapcsolatokat alakított ki, milyen megbecsülést szerzett. Ez utóbbi, mondjuk, szociológiai szempont a tudományt eleven emberek tevékenységéhez köti, akik egymással meghatározott viszonyban vannak, és e viszonyok jelentik a tudományos közösség konstitutív elemeit. A tudománytörténeti vizsgálat nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a nézőpontot sem. Különösen nem Szilárd esetében, aki legalább két, ha nem három nemzet tudóstársadalmához kötődött. Külön lehet tehát kezelni a külföldi és a magyarországi kapcsolatait, s talán ha ezekről képet alkottunk, könnyebb lesz összefoglaló értékelést is adnunk. 1. Külföldi kapcsolatok Láttuk, Szilárd tevékenyen részt vett a Curie-laboratórium munkájában, megismerkedett a kutatókkal, közülük Laborde barátjának nevezte és Gleditsch is emlékezett rá. Nincs bizonyítékunk arra, hogy Mme Curie-vel személyes kontaktusban lett volna, de arra igen, hogy a professzorasszony ismerte és becsülte munkáit. Közvetetten ezt 89fi. Szilárd: Étude sur la différentiation des perles. La Perle. 1925. No. 4. - The Lucidoscope distinguishes Oriental from Japanese Cultured Pearls. The Keystone. 1925. 111-117. 9"Perles fines naturelles et perles de culture. Le Matin. 1925. febr. 3. - On est parvenu à distinguer les perles naturelles des perles japonaises. Le Journal. 1925. febr. 3. - Le Temps. 1924. febr. 4. 91 R. Webster: Gems. Their sources, descriptions and identification. Butterworth. London, 1970. 435-436. \
